Epigon a Parnasszuson
Huszonöt évvel számol el Illyés Gyula a Haza a magasban című versgyűjteményével, melynek kiadási dátuma – 1972 – azért érdekes, mivel a kötetben az 1920 és 1945 között írt költemények találhatók. Mivel Illyést ettől az időszakától szokta volt az irodalomtörténet jelentőségteljesebben emlegetni, ezért különös az alkalom, hogy belelapozzunk a vaskos könyvbe.

A Szépirodalmi Könyvkiadó a hatvanas évek második felétől „kapta” azt a feladatot, hogy Illyés Gyula életmű-sorozatát közreadja. A most ajánlott könyv ebben a szériában jelent meg a „Drámák”, a legendás „Puszták népe”, a „Hunok Párisban”, a „Petőfi Sándor” és a „Kora tavasz” című kiadványokat követően. Illyés Gyula a Haza a magasban című kötete hátterét jelentő, 1920-tól 1945-ig tartó pályaszakaszáról az internetes lexikon egy fejezetcímként olvashatjuk: „Útja az irodalmi Parnasszusra”. Persze, mint látható, a kötetben lévő művek sora ennél korábbról datálódik, hiszen már 1920-ról is beszélünk. Arról az évről, amikor Illyés nyugat-európai emigrációba kényszerül, melynek oka a tanácsköztársasággal való szimpatizálás. A kötetben ezen 1920-as évekből származó művek kapcsán – írják az irodalomtörténészek – Illyés epigonnak, azaz „nagy alkotó egyéniség vagy jelentős irányzat eredetiséggel nem rendelkező utánzójának” tartotta magát, aki többnyire a külsőségekben, jellemzőkben másolta mások stílusát. A végül hosszú évtizedekben mérhető munkásság fényében, így utólag persze ez számunkra, mai olvasók számára nem okoz gondot. A lényeg, hogy ettől függetlenül Illyés költészete pontosan ebben az említett negyedszázadnyi periódusan teljesedi ki, növekszik fel érett, határozott lírává. Ezen alkotásaiban istenes témájú, hazaszeretettől, társadalmi felelősségvállalástól átitatott és szociografikus felütésű, a magyar hon küllemét, állapotát, a kárpát-medencei magyarság lelkületét is ízesen leíró költészetét találhatjuk meg. Irodalomtörténeti összefüggés, hogy az ebben a ciklusban nemcsak kötészete, de újságírói, publicisztikai munkássága is nagyobb teret kap, köszönhetően a Kassák Lajossal való szoros barátságának, munkatársi kapcsolatának. A Haza a magasban egy átfogó gyűjtemény az Illyés munkássága szempontjából fontos alapvetés, de a korszak atmoszférájának megismerése szempontjából is erőteljes képet ad annak szellemi állapotáról.

A Szépirodalmi Könyvkiadó a hatvanas évek második felétől „kapta” azt a feladatot, hogy Illyés Gyula életmű-sorozatát közreadja. A most ajánlott könyv ebben a szériában jelent meg a „Drámák”, a legendás „Puszták népe”, a „Hunok Párisban”, a „Petőfi Sándor” és a „Kora tavasz” című kiadványokat követően. Illyés Gyula a Haza a magasban című kötete hátterét jelentő, 1920-tól 1945-ig tartó pályaszakaszáról az internetes lexikon egy fejezetcímként olvashatjuk: „Útja az irodalmi Parnasszusra”. Persze, mint látható, a kötetben lévő művek sora ennél korábbról datálódik, hiszen már 1920-ról is beszélünk. Arról az évről, amikor Illyés nyugat-európai emigrációba kényszerül, melynek oka a tanácsköztársasággal való szimpatizálás. A kötetben ezen 1920-as évekből származó művek kapcsán – írják az irodalomtörténészek – Illyés epigonnak, azaz „nagy alkotó egyéniség vagy jelentős irányzat eredetiséggel nem rendelkező utánzójának” tartotta magát, aki többnyire a külsőségekben, jellemzőkben másolta mások stílusát. A végül hosszú évtizedekben mérhető munkásság fényében, így utólag persze ez számunkra, mai olvasók számára nem okoz gondot. A lényeg, hogy ettől függetlenül Illyés költészete pontosan ebben az említett negyedszázadnyi periódusan teljesedi ki, növekszik fel érett, határozott lírává. Ezen alkotásaiban istenes témájú, hazaszeretettől, társadalmi felelősségvállalástól átitatott és szociografikus felütésű, a magyar hon küllemét, állapotát, a kárpát-medencei magyarság lelkületét is ízesen leíró költészetét találhatjuk meg. Irodalomtörténeti összefüggés, hogy az ebben a ciklusban nemcsak kötészete, de újságírói, publicisztikai munkássága is nagyobb teret kap, köszönhetően a Kassák Lajossal való szoros barátságának, munkatársi kapcsolatának. A Haza a magasban egy átfogó gyűjtemény az Illyés munkássága szempontjából fontos alapvetés, de a korszak atmoszférájának megismerése szempontjából is erőteljes képet ad annak szellemi állapotáról.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig