Színesben a Szovjetunióban
Sok Tintin-rajongó álma teljesült azzal, hogy a közelmúltban végre színesben is megjelent az 1929-ben, eredetileg fekete-fehér képkockákkal kiadott Tintin a szovjetek földjén című, klasszikus Hergé képregény.

A manapság Magyarországon is népszerű, és színes képregényként ismert sorozatot Hergé (Georges Prosper Remi) a húszas években kezdte rajzolni, s a történet eredetileg a Le Petit Vingtieme című katolikus, gyermekeknek szóló lapban jelent meg. Természetes, hogy a képregény első történetei fekete-fehér kiadásban láttak napvilágot, s csak 1943-tól kezdték el színesben újra kiadni az egyes epizódokat.
A most kiadott szovjet kaland azonban kimaradt az újranyomásból, mert akkoriban nem akartak a belgák szovjetellenes képregényt megjelentetni. A történet ugyanis kimondott kritikával viszonyul a szocialista birodalomhoz, azaz viszonylag hitelesen ábrázolja az akkori orosz mindennapokat.
Úgy tűnik azonban, végre eljött a napja annak, hogy a Szovjetunió sötét titkairól is lehet beszélni, írni, rajzolni. Akár színesben is.
A füzet ez alkalommal ötszázezer példányban került utcára, de biztosak lehetünk abban, hogy előbb-utóbb utánnyomásra lesz szükség. A Tintin-képregényekből a kezdetek óta több mint kétszázmillió példány kelt el a világon – közel százharmincmillió francia nyelven, hetvenötmillió pedig más nyelvű kiadásokban. Tintin egyébként szereplője a belga gimnáziumi irodalomóráknak is, ahol egy-egy történetét elemzik a tanulók.
Az viszont erősen kérdéses, hogy magyarul mikor fog megjelenni az új füzet. Nálunk először 1989-ben adtak ki Tintin-könyvet, Az egyszarvú titká-t. Azóta több kiadó is nekiveselkedett a sorozatnak, de mindegyik kísérlet elhalt. A közelmúltban az Egmont Kiadó gondozta a sorozatot, s összesen tizenegy Tintin-kötetet jelentettek meg, ám újabb kiadvánnyal évek óta nem találkozhattak a rajongók. Úgy tűnik, a népszerű filmek dacára az Egmont is fölhagyott a belga nyomozó-riporter kalandjainak forgalmazásával.

A manapság Magyarországon is népszerű, és színes képregényként ismert sorozatot Hergé (Georges Prosper Remi) a húszas években kezdte rajzolni, s a történet eredetileg a Le Petit Vingtieme című katolikus, gyermekeknek szóló lapban jelent meg. Természetes, hogy a képregény első történetei fekete-fehér kiadásban láttak napvilágot, s csak 1943-tól kezdték el színesben újra kiadni az egyes epizódokat.
A most kiadott szovjet kaland azonban kimaradt az újranyomásból, mert akkoriban nem akartak a belgák szovjetellenes képregényt megjelentetni. A történet ugyanis kimondott kritikával viszonyul a szocialista birodalomhoz, azaz viszonylag hitelesen ábrázolja az akkori orosz mindennapokat.
Úgy tűnik azonban, végre eljött a napja annak, hogy a Szovjetunió sötét titkairól is lehet beszélni, írni, rajzolni. Akár színesben is.
A füzet ez alkalommal ötszázezer példányban került utcára, de biztosak lehetünk abban, hogy előbb-utóbb utánnyomásra lesz szükség. A Tintin-képregényekből a kezdetek óta több mint kétszázmillió példány kelt el a világon – közel százharmincmillió francia nyelven, hetvenötmillió pedig más nyelvű kiadásokban. Tintin egyébként szereplője a belga gimnáziumi irodalomóráknak is, ahol egy-egy történetét elemzik a tanulók.
Az viszont erősen kérdéses, hogy magyarul mikor fog megjelenni az új füzet. Nálunk először 1989-ben adtak ki Tintin-könyvet, Az egyszarvú titká-t. Azóta több kiadó is nekiveselkedett a sorozatnak, de mindegyik kísérlet elhalt. A közelmúltban az Egmont Kiadó gondozta a sorozatot, s összesen tizenegy Tintin-kötetet jelentettek meg, ám újabb kiadvánnyal évek óta nem találkozhattak a rajongók. Úgy tűnik, a népszerű filmek dacára az Egmont is fölhagyott a belga nyomozó-riporter kalandjainak forgalmazásával.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig