Rendkívül kemény kötettel állt elő Zoltán Gábor az idei könyvhétre, Orgia című könyvét minimum a Pasolini-féle Salo, avagy Sodoma 120 napja című filmadaptációhoz tudnám hasonlítani. Az olasz műhöz hasonlóan itt is az 1940-es években történt náci kínzások, erőszakok, kivégzések tarkítják a történetet, mégpedig az eredeti adatok és leírások kutatásokban, elemzésekben tisztázott részei alapján.

Hogy az Orgia című könyv hátborzongató és döbbenetes, az nem elég érzékletes, ha a hatását szeretnénk jellemezni. Iszonyúan kiborító. A háta mögött több kötettel bíró szerző egy helyen arról tájékoztatta a publikumot, hogy az Orgia egy négyéves könyvtári és levéltári kutatásra épült. Az aprólékos munkában tehát a Budapesti Fővárosi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Országos Levéltár volt Zoltán Gábor segítségére leginkább, de a tájékoztatásból az is kiderül, hogy ezt a vélhetően sem effektív munkában és lelkiekben, szívbéliekben nem könnyű munkát több írótársának köszönhetően tudta elvégezni, ahogy ugyancsak segítséget kapott több történésztől is. Az író azt is elárulta, hogy a tettesek nevét – természetesen amennyiben ismert – az eredetiben adta meg a történetekben, az áldozatok nevét ugyanakkor a kegyelet okán megváltoztatta.
Ez persze semmit nem csökkent a dokumentumregény tartalmi és hangulati brutalitásán. Az 1944-45-ben Budapesten játszódó történet azt a hihetetlen kegyetlenkedésekkel tarkított eseménysort írja le, amelyben a nyilasok zsidókat vagy szerintük annak számító személyeket, vagy kommunistákat, vagy szerintük annak számító személyeket, vagy az ellenük bármi módon harcoló, ellenállást folytató embereket, vagy szerintük annak számító személyeket fognak el, kínoznak, erőszakolnak meg és végeznek ki. A leírások érzékletessége és részletessége miatt a regényt csak erős idegzetűeknek ajánlom, mert bár fontos, eddig kevéssé ismert epizódokról lebbenti fel a fátylat, a tények ez esetben a legkeményebb horrorokat is felülmúlják. Regényszerkezeti, illetve regényalkotási megoldásában kifejezetten különleges, hogy míg a történet elején az egyik áldozat szemszögéből, a folytatásban, a második felében már a nyilasok szemszögéből írja le az brutális eseményeket. És az már az agy védekezőképességének tudható be, hogy a mából nézve szinte tényleg úgy tűnhet, hogy ez csak egy kitalált történet, ez csak egy fikció. Mert ezeket a borzalmakat nem minden elme képes valóságként eltűrni. Terrorháza könyv alakban, pokol Budapesten, ördögök orgiája.