Űropera, kultúra, rabszolgaság, pokol, virtuális világok, kemény, morális kérdések – egy sor kissé összeegyeztethetetlen fogalom. Elsőre! Mindezek együtt alkotják ugyanis Iain M. Banks egyik legsikeresebb önálló kötetét, a Közelkép című sci-fit.

Idén új kiadásban jelent meg Iain M. Banks klasszikus szériájának, a Kultúra-sorozatnak az egyik legjobb darabja, A játékmester. Sőt emellett már magyarul is teljessé vált a kilencrészes sorozat az utolsó, Hidrogén szonáta című kötettel. Ez utóbbival így méltó módon búcsúzott a magyar rajongóktól is a már három éve, tragikusan elhunyt skót sci-fiíró-legenda.
A híres sorozata mellett azonban akad még bőven kimagasló Banks-könyv, mint például a Közelkép című regény, amely egy rendkívül változatos, igazán gondolatébresztő kötet. Természetesen a sci-fi világban, egy olyanban, ahonnan nem hiányozhatnak a szupercivilizációk, a határtalan technológiai vívmányok, de mindezek mellett még virtuális világ, sőt digitális pokol sem.
A Közelkép a valóságban kezdődik, ott, ahol természetesen mindennek ára van, de közben a virtuális világba is belecsöppenünk. A történet kezdetén egy gyilkosság történik a valóságban, majd sokak élete megváltozik, sőt egész civilizációkat sodor magával az a lavina, amit egy fiatal nő indított el. Lededje Y’breq megállíthatatlan a bosszúvágytól, illetve még valamitől, amit még magának is fél bevallani. Lededje a tetováltak kasztjába tartozik, a bőrén viseli családja szégyenbélyegét, és egy olyan férfi tulajdona, akinek a becsvágya nem ismer határokat. A lány minden megtenne a szabadulásért, még arra is hajlandó, hogy azért óriási árat fizessen. A gyülekező gondokat pedig csak egy módon tudja helyrehozni, nem mással, mint a Kultúrával.
Mindeközben a virtuális világban háború dúl a holtak lelkéért. A csatában pedig a mennypárti liga áll vesztésre, és úgy látszik, hogy egy minden eddiginél nagyobb és véresebb háború robbanhat ki. De már a valóságban…