Hallható látomás
Mi köti össze Kautzky Armandot egy félszemű barcelonai prostituálttal? Mi kapcsolja össze Platónt a String Theory zenekarral? Vajon hány csigolyája van az ördögnek? És hogy jön ide Marquez magánya?
Nos, e feszítő kérdésekre kaphatunk választ november 17-én a Bujdosó kertben, ahol egy izgalmasnak ígérkező audiovizuális performansz keretében – hallható, látható, megfogható formában – mutatják be az Ördöggerinc című… hmm… nem is tudom, micsodát.

Az alkotók szerint az Ördöggerinc egy modern, zenei elemekkel tűzdelt hangoskönyv, amely egy novellatrilógiára épül, s ilyenformán egyfajta fúzió a szépirodalmi szöveg és könnyűzene között. de persze ezzel nem sokat mondtunk, úgyhogy érdemes pár szóval kiegészíteni a micsodánk meghatározását. A szerzők úgy fogalmaznak, hogy valamiféle „rockos-pszichedelikus-jazzes gitártémák, sámánisztikus dobok és hang-dob, didgeridoo, dörgő basszusok, hegedű, folkelemek és elektonika okos keveréke adja a történetnek megágyazó zenei alapokat…”
Ha pedig ezt tudjuk, már csak azt kell elmondanom, hogy ebben a valamiben amúgy egy novellatrilógia kapott helyet, amely három ember életének mágikusan összefonódó viszonyát tárja fel egy Barcelonához közeli elhagyatott színháztól a Keleti Pályaudvar környékének mocskos utcáin át a Balatonfelvidékig tartó bizarr utazásra során.
Ha minden igaz – s ez érthetővé teszi, legalább is a pszichedelikus, sámánisztikus, folklorisztikus elemeket – a sztori alapját az ókori androgün-mítosz adja, s ennek megfelelően a történet állítólag telis tele van mitológiai utalásokkal, meg persze a mostanában olyannyira divatos mágikus realizmussal.
A szövegeket Décsy Eszter író, újságíró vetette papírra, a szövegekhez tartozó zenéket az ex-Leander Rising-os Jozzy vezette String Theory zenekarnak köszönhetjük, az illusztrációkat – újabb extremitásként – Lipka Lilla tetoválóművész varrta bele a könyvbe, a hangokat pedig Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész-szinkronszínész, Pálos Hanna a Katona József Színház állandó társulati tagja illetve az író-drámaíró-énekes Kalapos Éva Veronika kölcsönözte a szereplőknek.
Mindenesetre érdekes kezdeményezés. Könnyen lehet, hogy igazuk lesz az alkotóknak, akik szerint az Ördöggerinc nem pusztán „hangvízió, zenovella, de stílusteremtő koncepció is, sőt az év legizgalmasabb cross-művészeti projektje.”
Nos, e feszítő kérdésekre kaphatunk választ november 17-én a Bujdosó kertben, ahol egy izgalmasnak ígérkező audiovizuális performansz keretében – hallható, látható, megfogható formában – mutatják be az Ördöggerinc című… hmm… nem is tudom, micsodát.

Az alkotók szerint az Ördöggerinc egy modern, zenei elemekkel tűzdelt hangoskönyv, amely egy novellatrilógiára épül, s ilyenformán egyfajta fúzió a szépirodalmi szöveg és könnyűzene között. de persze ezzel nem sokat mondtunk, úgyhogy érdemes pár szóval kiegészíteni a micsodánk meghatározását. A szerzők úgy fogalmaznak, hogy valamiféle „rockos-pszichedelikus-jazzes gitártémák, sámánisztikus dobok és hang-dob, didgeridoo, dörgő basszusok, hegedű, folkelemek és elektonika okos keveréke adja a történetnek megágyazó zenei alapokat…”
Ha pedig ezt tudjuk, már csak azt kell elmondanom, hogy ebben a valamiben amúgy egy novellatrilógia kapott helyet, amely három ember életének mágikusan összefonódó viszonyát tárja fel egy Barcelonához közeli elhagyatott színháztól a Keleti Pályaudvar környékének mocskos utcáin át a Balatonfelvidékig tartó bizarr utazásra során.
Ha minden igaz – s ez érthetővé teszi, legalább is a pszichedelikus, sámánisztikus, folklorisztikus elemeket – a sztori alapját az ókori androgün-mítosz adja, s ennek megfelelően a történet állítólag telis tele van mitológiai utalásokkal, meg persze a mostanában olyannyira divatos mágikus realizmussal.
A szövegeket Décsy Eszter író, újságíró vetette papírra, a szövegekhez tartozó zenéket az ex-Leander Rising-os Jozzy vezette String Theory zenekarnak köszönhetjük, az illusztrációkat – újabb extremitásként – Lipka Lilla tetoválóművész varrta bele a könyvbe, a hangokat pedig Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész-szinkronszínész, Pálos Hanna a Katona József Színház állandó társulati tagja illetve az író-drámaíró-énekes Kalapos Éva Veronika kölcsönözte a szereplőknek.
Mindenesetre érdekes kezdeményezés. Könnyen lehet, hogy igazuk lesz az alkotóknak, akik szerint az Ördöggerinc nem pusztán „hangvízió, zenovella, de stílusteremtő koncepció is, sőt az év legizgalmasabb cross-művészeti projektje.”
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig