Egy ló besétál a bárba

Klasszikus és persze unalmas kérdés a komikusok, humoristák számára, hogy ők a színpadon kívül is viccesek, jókedvűek-e. Legtöbbjük elárulja, hogy nem igazán tartoznak a mindig kacarászók közé, aki humort gyárt, az bizony sok esetben szomorkás alak. De ez így van jól. Tudja ezt David Grossman író is, aki az Egy ló besétál a bárba című új regényével épp azt példázza, hogy egy fikarcnyi poén sincs főhősének életében. Pedig stand-up komédiás.

Engedtessék meg nekem egy apró sztorizás itt az elején. Polgári kisvárosunk egyik legmenőbb rockkocsmájában történt a jelentősnek mondható, nagyhatású, forradalmi 90-es évek elején. Sándor (egyben nevében máris utalva a kisvárosunkban is ördöglovasnak mondott legendabéli Sándor Móricra) egy napon úgy berúgott, hogy lovára pattant, s végül, amikor már a belvárosban járt, paripáján egész egyszerűen bekaptatott a Zöld Gyíknak nevezett kocsmétába. Nagy volt a rökönyödés és nem történt baleset. Sanyi ivott egy (vagy inkább két) fröccsöt, a ló odapottyantott pár citromot a hajópadlóra, a közönség meg odáig volt örömében. Esküszöm így volt.
David Grossman új könyvének címül is egy hasonló epizódot adott meg: Egy ló besétál a bárba. És hát, igen, ez is egy mókás történet. Igaz, ez esetben – milyen korszerűen – egy stand up comedy-s a főhős, akinek egész egyszerűen elmegy a humorérzéke. Ez a balvégzet azonban egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy folytassa előadását, mert ha nem mondtam volna, mindez épp egy fellépése kellős közepén történik meg vele. És a közönség van olyan jó fej és végighallgatja Dovalé-t, az immár búval bélelt hunoristát. Dovalé pedig belefog élete történetének elmesélésébe, illetve abba, hogy hogyan is jutott el idáig, a krízist jelző megszomorodásig. És hát egy vérprofi mesélőről, egy veterán stand-up komédiásról van szó, így a publikum gazdagon távozhat, s az olvasó is elégedett lehet mire az előadás véget ér. Megannyi érzelem, megannyi tragikus, komikus elem vegyül Dovalé históriájába, mely persze maga az élet.
Az 1954-es születésű David Grossmann izraeli íróként – logikusan – 2008-ban egy háborús regénnyel jelentkezett, mely kortárs történet hamar népszerűvé és ismerté tette az alkotót. Új könyve a szerelmet, a családot, a férfit, az apát, a szerető pasit, illetve annak küzdelmeit állítja középpontba. A ló pedig, bizony úgy van ott a bárban, ahogy a csizma az asztalon. Jócskán nem illik oda, viszont nagyon is tanulunk az esetből.