Szabadlábon és a börtönben is hajthatatlan

A felvidéki és az egyetemes magyarság életében Duray Miklós intellektuális értelemben mindig is az iránytű szerepét töltötte be – jellemezte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyar politikust, könyvének bemutatóján.

A miniszterelnök-helyettes – Duray Miklós Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című kétkötetes könyvének bemutatóján – kiemelte, bár sűrűn tapasztalhatjuk, hogy a mögöttünk hagyott időszak igen bizonytalan, de a saját történelmünket nekünk kell megírni.
1968. augusztus 21-én a Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4-én Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel. A bevonulás tanulsága Duray Miklós szerint az volt, hogy Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye '56 magyarországi tragédiája és '68 augusztusa. Az első világháború végétől ötven évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a három közép-európai történelmi nemzet, a lengyel, a cseh és a magyar eljusson a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére – idézte Semjén Zsolt a felvidéki magyar politikust.
A miniszterelnök-helyettes kitért a huszonhat évvel ezelőtti rendszerváltozásra, és kiemelte: emblematikus személyek álltak a lengyel, vagy litván kommunistaellenes mozgalmak élén, akiknek akkoriban megtanulta a világ a nevét.
Ilyen szerepet játszott a felvidéki magyarság életében Duray Miklós. Vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét, de sem Duray Miklóst, sem az Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta: Duray Miklós életútját követi a két kötet.
Kitért a felvidéki magyar politikusnak a státusztörvény kezdeményezésében játszott szerepére, és arra, hogy Duray Miklós később teljes mellszélességgel kiállt mellette. Hajthatatlan volt, amikor szabadlábon, és akkor is, amikor börtönben képviselte a felvidéki magyarság érdekeit, következetesen és egyúttal kíméletlenül teszi ezt a mai napig – mutatott rá. Felvidéki magyarnak lenni ma sokszor kilátástalansághoz közeli állapotot, felvidéki magyar politikusnak pedig a csalódások sorát jelenti – tette hozzá Németh Zsolt, aki szerint a rendszerváltással a demokrácia csak a szlovákoknak jött el. Az unióban pedig csak addig harcolnak a kisebbségi jogokért, amíg be nem lép egy ország a szervezetbe – jegyezte meg.