Szuverenitás, demokrácia, hatalommegosztás
A 21. század egyik legnagyobb kérdése az identitás, amely napjainkban egyfajta válasz, védekező reakció a globalitás problémáira – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter, egyetemi tanár, az alkotmányozás dilemmáiról szóló kötete angol nyelvű kiadásának bemutatóján. Minden alkotmány születését meghatározza egy személy és a korszak, amelyben létrejön. Így történt ez Magyarországon is, ahol ez a személy a politikai hatalmat megtestesítő miniszterelnök, a kor pedig a globalitás kora, amelyet meghatároz az EU és a tagállamok viszonya.
Hivatalosan semmi nem mozdul és mégis minden változik – vélekedett Trócsányi László, aki szerint ma a korábbitól jelentősen eltérő jelentést kapnak olyan alapvető fogalmak, mint szuverenitás, demokrácia, hatalommegosztás.
A szuverenitást belső és külső erők gyengítik. Ilyen belső erő a regionalizmus, a föderalizmus, az elszakadás problémája, amelyre példa Skócia vagy Katalónia. A szuverenitást gyengítő külső erők közé tartoznak a nemzetek feletti szervezetek, például az oligarchikus szakértői hatalom, amely esetenként kötelező erővel akarja megmondani, mi helyes és mi helytelen. De ilyen erő lehet külső eladósodottság esetén a hitelező, aki a szuverenitást érintő feltételeket is diktálhat.
A demokráciával kapcsolatban megfigyelhető, hogy zavarossá vált a néphez való viszony, bizonyos csoportok félnek a néptől. A hatalommegosztás terén pedig világszerte a bírói hatalom felértékelődése érzékelhető, az igazságszolgáltatás helyenként már ellenőrzi a politikai hatalmat, politikusok, miniszterek kerülnek börtönbe. A régi fogalmak a mai valóságban esetenként egészen mást jelentést kapnak – fogalmazott a szerző.
A miniszter szerint a magyar alaptörvény körüli viták elcsendesedtek, ám a problémák megmaradtak. Ezek kulturált megvitatásához kíván hozzájárulni a kötet – jelezte.
Hivatalosan semmi nem mozdul és mégis minden változik – vélekedett Trócsányi László, aki szerint ma a korábbitól jelentősen eltérő jelentést kapnak olyan alapvető fogalmak, mint szuverenitás, demokrácia, hatalommegosztás.
A szuverenitást belső és külső erők gyengítik. Ilyen belső erő a regionalizmus, a föderalizmus, az elszakadás problémája, amelyre példa Skócia vagy Katalónia. A szuverenitást gyengítő külső erők közé tartoznak a nemzetek feletti szervezetek, például az oligarchikus szakértői hatalom, amely esetenként kötelező erővel akarja megmondani, mi helyes és mi helytelen. De ilyen erő lehet külső eladósodottság esetén a hitelező, aki a szuverenitást érintő feltételeket is diktálhat.
A demokráciával kapcsolatban megfigyelhető, hogy zavarossá vált a néphez való viszony, bizonyos csoportok félnek a néptől. A hatalommegosztás terén pedig világszerte a bírói hatalom felértékelődése érzékelhető, az igazságszolgáltatás helyenként már ellenőrzi a politikai hatalmat, politikusok, miniszterek kerülnek börtönbe. A régi fogalmak a mai valóságban esetenként egészen mást jelentést kapnak – fogalmazott a szerző.
A miniszter szerint a magyar alaptörvény körüli viták elcsendesedtek, ám a problémák megmaradtak. Ezek kulturált megvitatásához kíván hozzájárulni a kötet – jelezte.
Trócsányi László Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció című kötete 2014 tavaszán született meg, magyar kiadása után előbb a francia, most pedig The Dilemmas of Drafting the Hungarian Fundamental Law Constitutional Identity and European Integration címmel az angol változat látott napvilágot, amely kisebb kiegészítésekkel a két évvel ezelőtti magyar kiadást követi.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán