Egyfolytában fordítanak Lakitelken
Nyolcvan résztvevővel, kilenc műhelyben cseh, horvát, lengyel, német, román, szerb, szlovák és ukrán nyelven folyik a munka a Németh László műfordítói táborban, a Lakitelek Népfőiskolán.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Németh László életműve jól érzékelteti a szöveghű fordítás és a műfordítói munka közötti távolságot. A két fogalom különbözőségéről a tudományos közéletében ma is viták folynak. Hűségesen, szöveghűen tolmácsolni, vagy művet fordítani; e kettősség a magyar irodalom sajátos gazdagságát tükrözi.
Többek között ez az egyik oka, hogy a műhelynek, alkotóközösségnek végül a huszadik századi írófejedelem lett a névadója. Németh László életműve olyan világ, amelynek az alapja a Kárpát-medencében, Közép-Kelet Európában élő népek együttélése és együttműködése.
A Lakitelek Népfőiskola vezetője Németh László munkásságát példaadónak nevezte, hiszen nemcsak drámaíróként, esszék és tanulmányok szerzőjeként, de műfordítói és irodalomszervezői képességei alapján is méltán tekinthető a huszadik század nagy írófejedelmének.
Bacskai József gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a diplomáciai munka elképzelhetetlen fordítás és tolmácsolás nélkül. Az elmúlt időszak átszervezési folyamatának részeként a Balassi Intézet a Külügyminisztérium szervezeti egységébe integrálódik. Az intézet a magyar könyvkultúra, a szépirodalmi és tényirodalmi művek népszerűsítésére és nemzetközi megismertetésére létrehozott Publishing Hungary Programjára a jövő évben kétszázmillió forintot fordítanak. Ennek keretében magyar írókat szeretnének elsősorban a környező országokban bemutatni.
Tudomásul kell venni, hogy a műfordítás során magyarra fordított művészi szövegek a magyar irodalom részét képezik. Nem lehet elképzelni irodalmi örökségünket Arany János Shakespeare-fordításai nélkül, akárcsak Babits Mihály Dante-fordításai nélkül sem. Jó lenne, ha a Németh László-i felismerést – a szomszédok kultúrájának, nyelvének megismertetését – nyolc évtized után a magyar oktatásügy, a kulturális politika és a tömegtájékoztatás szorosabb programjába venné.
Németh László lánya, Németh Magda elmondta, hogy édesapja hét éven keresztül fektette energiája zömét fordításba. A környező országokkal kapcsolatos testvériség gondolata azonban már sokkal korábban felmerült benne. E népek nyelvét azért tanulta meg, mert úgy érezte, irodalmukat eredetiben olvasva sokkal közelebb kerül az adott országok lelkéhez.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Németh László életműve jól érzékelteti a szöveghű fordítás és a műfordítói munka közötti távolságot. A két fogalom különbözőségéről a tudományos közéletében ma is viták folynak. Hűségesen, szöveghűen tolmácsolni, vagy művet fordítani; e kettősség a magyar irodalom sajátos gazdagságát tükrözi.
Többek között ez az egyik oka, hogy a műhelynek, alkotóközösségnek végül a huszadik századi írófejedelem lett a névadója. Németh László életműve olyan világ, amelynek az alapja a Kárpát-medencében, Közép-Kelet Európában élő népek együttélése és együttműködése.
A Lakitelek Népfőiskola vezetője Németh László munkásságát példaadónak nevezte, hiszen nemcsak drámaíróként, esszék és tanulmányok szerzőjeként, de műfordítói és irodalomszervezői képességei alapján is méltán tekinthető a huszadik század nagy írófejedelmének.
Bacskai József gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a diplomáciai munka elképzelhetetlen fordítás és tolmácsolás nélkül. Az elmúlt időszak átszervezési folyamatának részeként a Balassi Intézet a Külügyminisztérium szervezeti egységébe integrálódik. Az intézet a magyar könyvkultúra, a szépirodalmi és tényirodalmi művek népszerűsítésére és nemzetközi megismertetésére létrehozott Publishing Hungary Programjára a jövő évben kétszázmillió forintot fordítanak. Ennek keretében magyar írókat szeretnének elsősorban a környező országokban bemutatni.
Tudomásul kell venni, hogy a műfordítás során magyarra fordított művészi szövegek a magyar irodalom részét képezik. Nem lehet elképzelni irodalmi örökségünket Arany János Shakespeare-fordításai nélkül, akárcsak Babits Mihály Dante-fordításai nélkül sem. Jó lenne, ha a Németh László-i felismerést – a szomszédok kultúrájának, nyelvének megismertetését – nyolc évtized után a magyar oktatásügy, a kulturális politika és a tömegtájékoztatás szorosabb programjába venné.
Németh László lánya, Németh Magda elmondta, hogy édesapja hét éven keresztül fektette energiája zömét fordításba. A környező országokkal kapcsolatos testvériség gondolata azonban már sokkal korábban felmerült benne. E népek nyelvét azért tanulta meg, mert úgy érezte, irodalmukat eredetiben olvasva sokkal közelebb kerül az adott országok lelkéhez.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán