Egyfolytában fordítanak Lakitelken
Nyolcvan résztvevővel, kilenc műhelyben cseh, horvát, lengyel, német, román, szerb, szlovák és ukrán nyelven folyik a munka a Németh László műfordítói táborban, a Lakitelek Népfőiskolán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Németh László életműve jól érzékelteti a szöveghű fordítás és a műfordítói munka közötti távolságot. A két fogalom különbözőségéről a tudományos közéletében ma is viták folynak. Hűségesen, szöveghűen tolmácsolni, vagy művet fordítani; e kettősség a magyar irodalom sajátos gazdagságát tükrözi.
Többek között ez az egyik oka, hogy a műhelynek, alkotóközösségnek végül a huszadik századi írófejedelem lett a névadója. Németh László életműve olyan világ, amelynek az alapja a Kárpát-medencében, Közép-Kelet Európában élő népek együttélése és együttműködése.
A Lakitelek Népfőiskola vezetője Németh László munkásságát példaadónak nevezte, hiszen nemcsak drámaíróként, esszék és tanulmányok szerzőjeként, de műfordítói és irodalomszervezői képességei alapján is méltán tekinthető a huszadik század nagy írófejedelmének.
Bacskai József gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a diplomáciai munka elképzelhetetlen fordítás és tolmácsolás nélkül. Az elmúlt időszak átszervezési folyamatának részeként a Balassi Intézet a Külügyminisztérium szervezeti egységébe integrálódik. Az intézet a magyar könyvkultúra, a szépirodalmi és tényirodalmi művek népszerűsítésére és nemzetközi megismertetésére létrehozott Publishing Hungary Programjára a jövő évben kétszázmillió forintot fordítanak. Ennek keretében magyar írókat szeretnének elsősorban a környező országokban bemutatni.
Tudomásul kell venni, hogy a műfordítás során magyarra fordított művészi szövegek a magyar irodalom részét képezik. Nem lehet elképzelni irodalmi örökségünket Arany János Shakespeare-fordításai nélkül, akárcsak Babits Mihály Dante-fordításai nélkül sem. Jó lenne, ha a Németh László-i felismerést – a szomszédok kultúrájának, nyelvének megismertetését – nyolc évtized után a magyar oktatásügy, a kulturális politika és a tömegtájékoztatás szorosabb programjába venné.
Németh László lánya, Németh Magda elmondta, hogy édesapja hét éven keresztül fektette energiája zömét fordításba. A környező országokkal kapcsolatos testvériség gondolata azonban már sokkal korábban felmerült benne. E népek nyelvét azért tanulta meg, mert úgy érezte, irodalmukat eredetiben olvasva sokkal közelebb kerül az adott országok lelkéhez.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Németh László életműve jól érzékelteti a szöveghű fordítás és a műfordítói munka közötti távolságot. A két fogalom különbözőségéről a tudományos közéletében ma is viták folynak. Hűségesen, szöveghűen tolmácsolni, vagy művet fordítani; e kettősség a magyar irodalom sajátos gazdagságát tükrözi.
Többek között ez az egyik oka, hogy a műhelynek, alkotóközösségnek végül a huszadik századi írófejedelem lett a névadója. Németh László életműve olyan világ, amelynek az alapja a Kárpát-medencében, Közép-Kelet Európában élő népek együttélése és együttműködése.
A Lakitelek Népfőiskola vezetője Németh László munkásságát példaadónak nevezte, hiszen nemcsak drámaíróként, esszék és tanulmányok szerzőjeként, de műfordítói és irodalomszervezői képességei alapján is méltán tekinthető a huszadik század nagy írófejedelmének.
Bacskai József gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a diplomáciai munka elképzelhetetlen fordítás és tolmácsolás nélkül. Az elmúlt időszak átszervezési folyamatának részeként a Balassi Intézet a Külügyminisztérium szervezeti egységébe integrálódik. Az intézet a magyar könyvkultúra, a szépirodalmi és tényirodalmi művek népszerűsítésére és nemzetközi megismertetésére létrehozott Publishing Hungary Programjára a jövő évben kétszázmillió forintot fordítanak. Ennek keretében magyar írókat szeretnének elsősorban a környező országokban bemutatni.
Tudomásul kell venni, hogy a műfordítás során magyarra fordított művészi szövegek a magyar irodalom részét képezik. Nem lehet elképzelni irodalmi örökségünket Arany János Shakespeare-fordításai nélkül, akárcsak Babits Mihály Dante-fordításai nélkül sem. Jó lenne, ha a Németh László-i felismerést – a szomszédok kultúrájának, nyelvének megismertetését – nyolc évtized után a magyar oktatásügy, a kulturális politika és a tömegtájékoztatás szorosabb programjába venné.
Németh László lánya, Németh Magda elmondta, hogy édesapja hét éven keresztül fektette energiája zömét fordításba. A környező országokkal kapcsolatos testvériség gondolata azonban már sokkal korábban felmerült benne. E népek nyelvét azért tanulta meg, mert úgy érezte, irodalmukat eredetiben olvasva sokkal közelebb kerül az adott országok lelkéhez.
Egypercesek

Önreflexió, emlékezés, belső utazás
Irodalmi kvízzel, koncertekkel és szubjektív tárlatvezetésekkel is készül a PIM a Múzeumok Éjszakájára
Mi lesz a hagyatékokkal?
Könyves hagyatékok, gyűjtemények feldolgozása áll a közelgő tanácskozás fókuszában
Korszak és költő
Kormos Istvánról rendez műhelykonferenciát a PIM