Kulturális programkínálattal, kiállítással, könyvbemutatókkal és ősbemutatóval tiszteleg a budapesti Párbeszéd Háza Dante Alighieri reneszánsz költő előtt.

A Dante-hónap apropóját egy unikális kiállítás adja: Madarassy István ötvös-szobrászművész Isteni Színjátékhoz készített szoborképeinek teljes sorozata október 7-ig látható. A Pokol 2011-ben, a Purgatórium 2013-ban látható volt a firenzei Dante Múzeumban. A teljes művet – énekek szerinti száz kép és három szobor – először a Párbeszéd Háza mutatja be, innen megy Firenzébe decemberben.
A tárlatot Prokopp Mária művészettörténész nyitja meg szombaton, a rendezvényen fellép Mécs Károly színművész, valamint Horváth Márton Levente orgonaművész, zeneszerző a szoborképek ihlette Madaradante című művéből ad elő részletet. A mű ősbemutatója szeptember 17-én lesz a kiállításnak is otthont adó egykori Mária kongregációs kápolnában, a bemutatót beszélgetés követi a két alkotóval – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.
Szeptember 27-én Szakcsi Lakatos Béla és Kathy-Horváth Lajos improvizál a kiállított alkotásokra. Szeptember 29-én Ránki Dezső és felesége, Klukon Edit Liszt Ferenc Dante-szimfóniáját, a mester által két zongorára átírt változatban adják elő.
A Dante-hónapban számos további kísérőprogram segíti a szoborképek értő befogadását és Dante művének értelmezését. „Óh, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már” címmel szeptember 22-én Prokopp Mária tart előadást kutatásainak eredményeiről. Október 1-jén dantisztikai tudományos kerekasztal-beszélgetést rendeznek, amelyen irodalmárok és filozófusok hozzák közelebb Dante szellemi hátterét a kortárs olvasóhoz.
Az érdeklődők Tusnády László A boldog Dante című kötetével, Nádasdy Ádám új Divina Commedia-fordításával, Baranyi Ferenc Pokol-kötetével és fordítói műhelymunkájával, valamint a Kaposi Márton professzor gondozta Az új élet fordítással is megismerkedhetnek.
Dante Alighieri (eredetileg: Durante Alighieri) 1265-ben született Firenzében és 1321-ben hunyt el Ravennában. Az itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.
Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.