Edgar Lawrence Doctorowról sokáig csak úgy beszéltünk a nyolcvanas évek után, mint a Ragtime című film alapjául szolgáló nagy hatású regény írójáról. Azóta persze a jó nevű Doctorownak számos kötete jelent meg hazánkban (szám szerint hat), s most A vak zongorista című csodaszép történet is. Mondhatni: ez esetben is klasszikust tartunk a kezünkben.

Valahol Truman Capote tényregényeinek világát idézi A vak zongorista. A történet kiindulópontja egy abszurd eset, mely az 1940-es évek Amerikájában foglalkoztatta az újságolvasó tömegeket, benne az akkor tizenéves Doctorowot. Eszerint mintegy száz tonna kacat, lom és hulladék alján találta meg a rendőrség a Collyer fivéreket saját házukban, akikre a szomszédok hívták a hatóság embereit, miután hetekig nem adtak életjelet rejtélyes házukból. A rendőrségi és közegészségügyi vizsgálat során kiderült, hogy a két testvér, Homer és Langley évtizedeken át gyűjtött mindenféle dolgot, a gyűjtésen kívül látszólag minden más cél nélkül.
Doctorow úgy döntött, hogy ez a vég valami egészen különös és sajátságos pszicho-dráma históriának a fináléja, Homer és Langley Collyer abszurd gyűjtőszenvedélye, megszállott szortírozói hajlama egy meglehetősen összetett folyamat része volt.
A lelkek kacatlabirintusáról szóló regény iránti érdeklődést fokozandó, a kötetet gondozó Európa Kiadó így írja le a holttestek felfedezésekor a Collyer-házban tapasztalható állapotokat: „A sok-sok szoba a mennyezetig tele volt régi újságokkal, könyvekkel, ügyiratokkal, a legválogatottabb kacattal. Mindenféle hangszerek tucatjai, tizennégy zongora, orvosi műszerek, egy kezdetleges röntgengép, babakocsik tömkelege tárult a szemük elé, meg egy teljes Ford T-Modell, pótalkatrészek százaival. Egybehangzó jelentések szerint hetekig tartó munkával száz tonna hulladékot szállítottak el a házból. A két testvér teteme egymástól három méterre feküdt, de Langleyére csak tizenhat nappal később bukkantak rá.”
Ízig-vérig amerikai abszurdot és tüneményesen hátborzongató groteszket tartunk tehát a kezünkbe. A vak zongorista a tavaly júliusban elhunyt amerikai író örökségének, minden képzeletet felülmúló darabja, mely egyszerre félelmetes, szociofil és szür-naturalista.