Ötvenhattal foglalkoznak az írók Tokajban
Szerdán, augusztus tizedikén kezdődik a 44. Tokaji Írótábor, amelynek témája a hatvan évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc lesz. A résztvevő írók külön vizsgálják majd 1956-ot és 1989-et, valamint az 1989-től máig terjedő időszakot.
A gazdag hagyományokkal rendelkező Tokaji Írótábor, az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum, amely a kezdetektől befogadta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, hogy fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék azokat. Az összejövetelen évtizedek óta fontos kérdéseket vitatnak meg a tollforgatók, itt vetődtek fel először olyan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés vagy a határon túli magyarság sorsa, és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.
Ez alkalommal az 1956-ban történtek hatvanadik évfordulója alkalmából az írótábor résztvevői azt vizsgálják majd, hogy Magyarország huszadik századi történelmének egyik legmegfontosabb eseménye mennyire és milyen formában jelenik meg a művészetekben, az irodalomban, a zenében, a képzőművészetben, illetve a színház és filmművészetben.
A Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János szerint az írótábor résztevőinek fontos arról is beszélniük, hogy az miképpen jelenik meg az 1956-os szabadságharc az irodalom- és történelemoktatásban. Úgy véli, el kell gondolkoznunk azon, hogy vajon elégedettek lehetünk-e azzal, ahogyan beépült forradalmunk a kulturális és – rajta keresztül – a társadalmi köztudatba.
A gazdag hagyományokkal rendelkező Tokaji Írótábor, az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum, amely a kezdetektől befogadta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, hogy fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék azokat. Az összejövetelen évtizedek óta fontos kérdéseket vitatnak meg a tollforgatók, itt vetődtek fel először olyan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés vagy a határon túli magyarság sorsa, és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.
Ez alkalommal az 1956-ban történtek hatvanadik évfordulója alkalmából az írótábor résztvevői azt vizsgálják majd, hogy Magyarország huszadik századi történelmének egyik legmegfontosabb eseménye mennyire és milyen formában jelenik meg a művészetekben, az irodalomban, a zenében, a képzőművészetben, illetve a színház és filmművészetben.
A Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János szerint az írótábor résztevőinek fontos arról is beszélniük, hogy az miképpen jelenik meg az 1956-os szabadságharc az irodalom- és történelemoktatásban. Úgy véli, el kell gondolkoznunk azon, hogy vajon elégedettek lehetünk-e azzal, ahogyan beépült forradalmunk a kulturális és – rajta keresztül – a társadalmi köztudatba.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán