A Zsolnay história
A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed épületeit és azok történetét az 1800-as évektől napjainkig bemutató, gazdagon illusztrált könyv jelent meg Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. gondozásában.
Az ezer példányban kiadott kötetből megismerhetőek a negyed a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program során megvalósított felújításának előzményei, az öthektáros területen található épületek egykori és jelenlegi funkciói, annak kertje, illetve a Zsolnay Mauzóleum.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészült kötet a Zsolnay-család neves alakjairól közöl rövid összefoglalót, valamint azt is bemutatja, hogy miként hoztak létre minőségi kulturális teret a Zsolnay-gyár lepusztult területének revitalizációjával.
A könyvben mintegy százötven kép kapott helyet, köztük archív fotók, régi képeslapok, illetve tervrajzok. Kismányoky Károly fotói a felújítás előtti állapotot örökítették meg, Cseri László, a kötet szerkesztőjének képei pedig a negyed jelenlegi megjelenését tükrözik.
Immár könyv formában is kézbe vehetjük a Zsolnay-negyed esszenciáját – mondta Vincze Balázs, az örökségkezelő vezetője, aki szerint az „ilyen volt, ilyen lett tematika különösen szerencsés, mivel hatalmas változáson ment keresztül a terület.”
A Zsolnay család a gyáralapító Zsolnay Miklós leszármazottait foglalja magába. A nevet a porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté. A második generációból Ignác és Vilmos kötődött a gyárhoz és a művészetekhez. Ignác volt a kőedénygyár első tulajdonosa, neki vette édesapja a gyár alapjait: bányát, műhelyt és a lukafai műhely felszerelését. A vállalkozás a csőd szélére került, testvére, Vilmos mentette meg a tönkremeneteltől. Vilmos fejlesztette gyárrá a kis műhelyt. Ignác viszont kivándorolt, Bukarestben próbált szerencsét. Gyermekei közül Gyula és Gizella folytatta művészeti tevékenységet, Gyula Amerikába vándorolt, s ott letelepedve családot alapított, művészettel foglalkozott. Vilmos gyermekei az úgynevezett örökösök, a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, tizenhat évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította. A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket.
Az ezer példányban kiadott kötetből megismerhetőek a negyed a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program során megvalósított felújításának előzményei, az öthektáros területen található épületek egykori és jelenlegi funkciói, annak kertje, illetve a Zsolnay Mauzóleum.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészült kötet a Zsolnay-család neves alakjairól közöl rövid összefoglalót, valamint azt is bemutatja, hogy miként hoztak létre minőségi kulturális teret a Zsolnay-gyár lepusztult területének revitalizációjával.
A könyvben mintegy százötven kép kapott helyet, köztük archív fotók, régi képeslapok, illetve tervrajzok. Kismányoky Károly fotói a felújítás előtti állapotot örökítették meg, Cseri László, a kötet szerkesztőjének képei pedig a negyed jelenlegi megjelenését tükrözik.
Immár könyv formában is kézbe vehetjük a Zsolnay-negyed esszenciáját – mondta Vincze Balázs, az örökségkezelő vezetője, aki szerint az „ilyen volt, ilyen lett tematika különösen szerencsés, mivel hatalmas változáson ment keresztül a terület.”
A Zsolnay család a gyáralapító Zsolnay Miklós leszármazottait foglalja magába. A nevet a porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté. A második generációból Ignác és Vilmos kötődött a gyárhoz és a művészetekhez. Ignác volt a kőedénygyár első tulajdonosa, neki vette édesapja a gyár alapjait: bányát, műhelyt és a lukafai műhely felszerelését. A vállalkozás a csőd szélére került, testvére, Vilmos mentette meg a tönkremeneteltől. Vilmos fejlesztette gyárrá a kis műhelyt. Ignác viszont kivándorolt, Bukarestben próbált szerencsét. Gyermekei közül Gyula és Gizella folytatta művészeti tevékenységet, Gyula Amerikába vándorolt, s ott letelepedve családot alapított, művészettel foglalkozott. Vilmos gyermekei az úgynevezett örökösök, a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, tizenhat évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította. A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán