Szabadkőművesből református püspök

Egyre másra tűnnek fel a huszadik század első felének történelmét, társadalmi folyamatait és neves alakjainak életét elemző kötetek. Az egyre népszerűbb korszakkutatás új állomása, Hatos Pál történész kötete, a Szabadkőművesből református püspök című kiadvány. A Ravasz László pályafutását feldolgozó könyv számos, eddig ismeretlen részletet tár fel a református egyház karizmatikus vezetőjének életéből.

A második világháború előtti időszakban jelentős társadalmi befolyással bíró magyar keresztény, római katolikus és protestáns egyházak számos vezetője közül a katolikus Mindszenthy József és az evangélikus Ordass Lajos mellett a református Ravasz Lászlóé a legérdekesebb történet. Ugyanakkor, míg a két előzőről már számos kötet látott napvilágot a rendszerváltás után, addig a Ravasz Lászlóról írt tanulmányok, elemzések mintha nem akartak volna a nagyközönség elé kerülni. Pedig a püspökről két nagy téma, a szabadkőművesség és az antiszemitizmus vádja keringett adott körökben. Hatos Pál könyve részletesen végigköveti a neves egyházi személyiség életének minden fontos szakaszát és rámutat sorsfordulók miértjére és jelentőségére. A kutatási, történészi munka meglehetősen alapos, a szerző az 1882-ben született és 1975-ben elhunyt Ravasz László legendásan karizmatikus egyéniségét vizsgálta, azt az embert, akit Szerb Antal és Bibó István is nagyra tartott bizonyos szempontból.
Talán nem szpoilerezek nagyot, ha leírom, hogy Hatos szerint egyrészt Ravasz egy idő múlva jelentősen csalódott a szabadkőművesség magyarországi irányzatát képviselők körében, így elhagyta azt, másrészt szerinte Ravasz dokumentumokkal is igazolhatóan vállalta zsidóellenes világlátását, igaz, ezt később a holokauszt idején, immár rémülten kijózanodva, súlyosan megbánt.
Természetesen a kötet azok számára is nagy élményt jelentenek, akik szeretnek a magyar történelem huszadik századának első feléről olvasni, hiszen Ravasz László életén és pályafutásán keresztül rendkívül sok korabeli viszonyrendszer, folyamat, történelemtudományi és egyháztörténeti, korrajzi adalék előkerül.