Tolnai-világegyetem
Megjelent a Tolnai Ottó-életműsorozat első, Világpor című darabja. Új kötetnek örülni lehet, és az olvasó ritkán örülhet ennyire egy régen megjelent verseskötetnek. Aki hallotta már élőben Tolnai Ottót, tudja, milyen hatást vált ki egy-egy megjegyzése. Észrevételei sok-sok szó-lépcsőt húznak fel szempillantás alatt, – felfuthatunk rajta.
Tolnai hatalmas varázsló, amit szóvá tesz, az feléled. Tulajdonsága, hogy mindenből valóságot. Valóságot mindenből, ez a jelszava, a propagandája. A valótlant kerüli, mert kívül esik a költészetén, rideg tartomány. Tolnai fehér mágus. Érti és tudja, hogy a vers áll a valódi beszédhez a legközelebb. A vers a beszéd tisztasága. A lényegé. Versben a legnehezebb hazudni. És Tolnai Ottó igazmondó juhász.
„a teknőcnyelű borotva
akár a kis balerina
meghajol”
Aki véletlenül nem ismerné a szerzőt, nem dönt rosszul, ha épp ezzel a legendás kötetével kezdi az ismerkedést. A Palicson élő költő, mondhatni, a világ majd minden porát gyűjti össze ebben a könyvében, sorsok, tárgyak, helyszínek, emberi drámák zsúfolódnak a csak Tolnaira jellemző nyelv körzetében.
„kifordított kesztyűbe zárt
tapsvihar kíséri
forró teában úszik
a csődör a sziken
a sintérház felé
kockás hátán légtornász nyoma
lába között
akárha jégtorma”
A több évtizede megjelent, korszakalkotó kategóriába sorolandó Világpor méretét tekintve sem csekély, arányaiban vetekszik a megszokott verseskötetek hosszával. Ilyen könyvvel az ember nem strandra jár, ilyen kötetet nem két megálló között húz elő a farzsebéből. Ehhez a nagysághoz fel kell nőnie az olvasónak, és hozzá ideális helynek ígérkezik egy belgrádi vagy szabadkai kávéház előtere. Ott olvasni Tolnait, nem meglepő, hogy mint a mesékben, felbukkan Kosztolányi Dezső vagy Csáth Géza, és eltöri pálcáját. Pálcát tör felettünk, ha nem vigyázunk. Ha nem vigyázunk a sorokra (sorsokra) és a betűre (betűnkre) jól. A sor és a betű szentség, nem vehetjük magunkhoz akárhogyan. Hát ezt tanítja még Tolnai Ottó. Fehér mágus és fehér, felekezet nélküli pap ő. Higgyünk neki.
„a te drámádban vasalnak
mint csipkét hullát
gömbvasalókkal két nullát”.
Tolnai hatalmas varázsló, amit szóvá tesz, az feléled. Tulajdonsága, hogy mindenből valóságot. Valóságot mindenből, ez a jelszava, a propagandája. A valótlant kerüli, mert kívül esik a költészetén, rideg tartomány. Tolnai fehér mágus. Érti és tudja, hogy a vers áll a valódi beszédhez a legközelebb. A vers a beszéd tisztasága. A lényegé. Versben a legnehezebb hazudni. És Tolnai Ottó igazmondó juhász.
„a teknőcnyelű borotva
akár a kis balerina
meghajol”
Aki véletlenül nem ismerné a szerzőt, nem dönt rosszul, ha épp ezzel a legendás kötetével kezdi az ismerkedést. A Palicson élő költő, mondhatni, a világ majd minden porát gyűjti össze ebben a könyvében, sorsok, tárgyak, helyszínek, emberi drámák zsúfolódnak a csak Tolnaira jellemző nyelv körzetében.
„kifordított kesztyűbe zárt
tapsvihar kíséri
forró teában úszik
a csődör a sziken
a sintérház felé
kockás hátán légtornász nyoma
lába között
akárha jégtorma”
A több évtizede megjelent, korszakalkotó kategóriába sorolandó Világpor méretét tekintve sem csekély, arányaiban vetekszik a megszokott verseskötetek hosszával. Ilyen könyvvel az ember nem strandra jár, ilyen kötetet nem két megálló között húz elő a farzsebéből. Ehhez a nagysághoz fel kell nőnie az olvasónak, és hozzá ideális helynek ígérkezik egy belgrádi vagy szabadkai kávéház előtere. Ott olvasni Tolnait, nem meglepő, hogy mint a mesékben, felbukkan Kosztolányi Dezső vagy Csáth Géza, és eltöri pálcáját. Pálcát tör felettünk, ha nem vigyázunk. Ha nem vigyázunk a sorokra (sorsokra) és a betűre (betűnkre) jól. A sor és a betű szentség, nem vehetjük magunkhoz akárhogyan. Hát ezt tanítja még Tolnai Ottó. Fehér mágus és fehér, felekezet nélküli pap ő. Higgyünk neki.
„a te drámádban vasalnak
mint csipkét hullát
gömbvasalókkal két nullát”.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán