Petőfi Sándor kínai fordítója és egyben a távol-keleti ország modern irodalmának atyjaként is tisztelt Lu Hszün (1881-1936) irodalmi munkásságába betekintést nyújtó kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

A 19. század végén született Lu Hszün ültette át modern kínaira a világirodalom jelentős szerzőit – köztük Byront, Shelleyt, Mickiewiczt, Puskint, Goethét és másokat –, iskolát teremtve ezzel országában a műfordításnak és az európai irodalom iránti nyitottságnak.
Petőfi verseinek és prózai írásainak fordítása mellett a magyar költő életrajzát is megjelentette kínai nyelven – olvasható a múzeum közleményében, amely hangsúlyozza: az ugyancsak verselő, de önmagát igazi költőnek nem tekintő Lu Hszün munkásságának eredménye, hogy ma már jeles kínai lírikusok fordításában hangzik ismerősen Petőfi Sándor költészete szerte Kínában.
A Lu Hszün részben magyarul is olvasható irodalmi munkásságába, valamint Petőfi Sándor kínai recepciótörténetébe bepillantást engedő tárlat a pekingi Lu Hszün Múzeum kezdeményezésére született egy kétéves együttműködés első állomásaként.
A két nyelvű panelekből álló, augusztus 28-ig látogatható kiállítás végigtekint Lu Hszün küzdelmes életén, képekkel, kéziratokkal, kötetekkel, fotókkal segítve az eligazodást az egykori kínai irodalmi és társadalmi viszonyok között. A kiállítás második részében Petőfi Sándor kultuszának épülését láthatják az érdeklődők, lépésről lépésre, igazán érdekes párhuzamos szövegek, versfordítások tükrében.