„Az iszlám az a sajátos éter, amely a társadalom minden mozzanatát áthatja” – olvashatjuk Simon Róbert Politika az iszlámban című új kötetének előszavában. A kiadvány aztán alcímében tovább magyarázza a könyvet: „A muszlim társadalom anatómiája.”  A kiadvány egy igazi társadalomtudományi csemege, egy rendkívüli olvasmány a 87. Ünnepi Könyvhét egyik fontos különleges produktuma, mégpedig attól a szerzőtől, aki lefordította a teljes Koránt magyarra.

A Corvina gondozásában megjelent, küllemében és tartalmában kifejezetten masszív könyv már régóta váratott magára, hiszen az elmúlt évek (sőt, évtizedek) legfontosabb kül- és belpolitikai hírei között sokszor szerepelt az „iszlám” és a „muszlim” szó, de mondhatjuk a közönség zöme nem ismerte, ismeri kellő mélységben, alapossággal az iszlám vallást és az iszlám országok kultúráját, történelmét, politikai rendszereit, szándékait. Simon Róbert az egyik magyar koponya, aki már valóban sokat tett le az asztalra keletkutatás címszó alatt, most egy ugyancsak aprólékos műgonddal összeállított tanulmánykötettel állt ki a magyar nyilvánosság elé. És ahogy mondani szoktuk: messziről indít a szerző, azaz egészen az ókori társadalmak kialakulása körüli időkig.
A mai ember (aki nem muszlim amerikai vagy európai) persze joggal teheti fel a kérdést, hogy miért van annyi súrlódás, konfliktus, harc és háború a muszlim és a nem muszlim országok között vagy azokon belül? Simon Róbert komoly kapacitásokat mozgatott meg a fenti kérdések megválaszolására, az összefüggések bemutatására. Az már a kiadói ajánlóból kiderül, hogy a keresztény és a muszlim vallást nem lehet összevetni, összehasonlítani, mivel „A társadalom anyagcseréjét szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna nem reformálható”, addig a kereszténység alapját jelentő Biblia – bár szintén nem reformálható, de –  társadalomra gyakorolt jelentősége a felvilágosodást követően jelentősen csökkent. A szerző szerénységét jelzi, hogy a kötetben még egy mottóval is megspékelte művet, mondván: Szintéziskísérlet, tehát Simon Róbert ezzel jelzi, hogy műve nem tökéletesen teljes, az még további folytatásra, bővítésre szorul, ahogy azt az iszlám jelenlegi története, aktuálpolitikai, geopolitikai fejleményei is előre vetítik.
A neves magyar történész, orientalista és műfordító ekként foglalkozik új kötetében többek között a politikum forrásvidékével, az ókori keleti előzményekkel, a vallásjogutódok társadalomképével, a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájával, az úgynevezett genezisproblémákkal, az iszlám állam társadalmi rétegződésének problémájával és az iszlám államok fejlődési irányaival, lehetőségeivel.