A téma tabu, pedig sokakat, sok családot érinthet, így Simkó Anna gyerekpszichológus, író úgy döntött, hogy egy alapos és empatikus könyvvel átlépi, meglépi, megkerüli a tabu okozta homályt. A Kakapara című kötet a kisgyermekkori széklet-visszatartási problémákról szól, ekként a gyermek épülését, fejlődését szolgáló, ismeretterjesztő kiadványok sorába tartozik.

Nemrég volt anyák napja, mely napon annyi mindent megköszönünk édesanyánknak, nagymamáinknak. Vélhetően az utolsó dolog volt, ami eszünkbe jutott a köszöntőknél, hogy köszönjük, kedves mama, hogy megtanítottál bilizni, hogy mindig rendesen pelenkáztál, hogy kimostál pisiből, kakiból, amikor magatehetetlen, bár aranyos kisbaba voltam és, hogy segítettél, hogy menjen, ha kisgyermekként nem ment rendesen.
Mert nem keveseket érint ez az utóbbi helyzet, állítja Simkó Anna gyerekpszichológus, aki korábban írt hasonló témában és habitussal könyvet, Hurrá bilizünk! címmel. A székletvisszatartással és székletelengedéssel kapcsolatos problémák, úgy tűnik, mára elérték a megfelelő szintet és a szakpszichológushoz kerültek, vélhetően így született a könyv. A kiadványban Simkó Anna, a Heim Pál Gyermekkórház Mentálhigiénés Ambulanciáján működő teamekkel együtt dolgozta ki a felmerülő problémákra adható válaszokat. A szerző többek között ezt nyilatkozta egy helyütt új kötetéről: „A kakilási nehézség abból a szempontból speciális, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek ilyen problémájuk van, sok esetben ez állandó téma a szűk családban, kifele viszont szégyellendő tabu. (…) A témában készült nagyszámú könyv megerősít engem abban, hogy ez egy olyan téma, amivel foglalkozni kell, de nem mindegy hogyan állunk hozzá.”
Mint a Simkó Annával készült interjúból kiderült, hogy az ambuláns hely, ahol dolgozik, számos esetet regisztrált már, így például a széklet-visszatartási problémák miatt olyan gyermekek is megfordultak ott, akik hétévesen még pelenkázni kellett, de volt, akinél a műtét, illetve a kivezetés is szóba került a probléma miatt.
A kötet nem ezeket a legsúlyosabb eseteket, helyzeteket, hanem már a legenyhébb zavarokat, panaszokat szándékozik megelőzni, illetve enyhíteni, megszüntetni.