Polgárság a két világháború között
A hódmezővásárhelyi bemutató után most a Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szervezésében Budapesten mutatkozik be Barátné Hajdu Ágnes Társadalmi egyletek a két világháború között és a koalíciós időszakban Hódmezővásárhelyen című kötet.
A kötet beszámol arról, hogy már a 19. században több mint kilencven olvasókört regisztráltak Hódmezővásárhelyen, ezért nem alaptalanul hívják az olvasókörök városának. Van olyan információ is a múzeum irattárában, amely szerint volt idő, amikor százhatvan olvasókör működött ugyanabban az időben.
A könyv egy különleges időszakról és egy különlegesen aktív polgári életformáról szól, megmutatva a – mai szóval – civil önszerveződés számos okát és formáját. A kötet nem csak az olvasóköröket, hanem a társadalmi egyleteket is számba veszi. Ilyen egyletek voltak például: az iparegylet, a pálinkafőzők egyesülete vagy a rádióbarátok köre. Az időszak azért is különleges, mert talán sosem volt annyira pezsgő, és történelmileg jelentős az olvasókörök jelenléte, mint az említett időszakban. Az olvasókörök a városok életében fontos szerepet játszottak, legfőképp a magyarságtudat erősítésében volt jelentős a szerepük.
A szerző az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtártudományi tanszékének a vezetője, eddig tizenhét könyve jelent meg. Legújabb, tizennyolcadik kötete izgalmas és tartalmas feldolgozása egy gazdag, virágzó polgári kultúrának.
A rendezvény időpontja: 2016. május 26. (csütörtökön) 16.30
A rendezvény helyszíne: KSH-könyvtár, Bibó-terem, Budapest, II. Keleti Károly u. 5.
A szerzővel beszélget Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A kötet beszámol arról, hogy már a 19. században több mint kilencven olvasókört regisztráltak Hódmezővásárhelyen, ezért nem alaptalanul hívják az olvasókörök városának. Van olyan információ is a múzeum irattárában, amely szerint volt idő, amikor százhatvan olvasókör működött ugyanabban az időben.
A könyv egy különleges időszakról és egy különlegesen aktív polgári életformáról szól, megmutatva a – mai szóval – civil önszerveződés számos okát és formáját. A kötet nem csak az olvasóköröket, hanem a társadalmi egyleteket is számba veszi. Ilyen egyletek voltak például: az iparegylet, a pálinkafőzők egyesülete vagy a rádióbarátok köre. Az időszak azért is különleges, mert talán sosem volt annyira pezsgő, és történelmileg jelentős az olvasókörök jelenléte, mint az említett időszakban. Az olvasókörök a városok életében fontos szerepet játszottak, legfőképp a magyarságtudat erősítésében volt jelentős a szerepük.
A szerző az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtártudományi tanszékének a vezetője, eddig tizenhét könyve jelent meg. Legújabb, tizennyolcadik kötete izgalmas és tartalmas feldolgozása egy gazdag, virágzó polgári kultúrának.
A rendezvény időpontja: 2016. május 26. (csütörtökön) 16.30
A rendezvény helyszíne: KSH-könyvtár, Bibó-terem, Budapest, II. Keleti Károly u. 5.
A szerzővel beszélget Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán