Wehner Tibor művészettörténész jegyzi a nemrég megjelent Kaposi Endre festőművészről szóló életrajzi kötetet. Az album formátumú, szép kivitelezésű könyv egyszerre több elvárásnak is megfelel: az idén januárban hetvenhét éves alkotóról hosszú és részletes biográfia, tanulmányok, elemzések, kiállítás-megnyitó szövegek és számtalan reprodukció, valamint Kaposi Endréről és családjáról készült különleges fotók szerepelnek.

Kaposi Endre munkásságának jelentőségét és varázsát bemutató kötet természetesen alapvetően az életrajzra és a munkásság, a művek kiértékelésére illetve maguknak a műveknek a bemutatására vállalkozott leginkább.
Egy rendkívül gazdag, több, egymástól jól elkülöníthető alkotói korszakból álló életmű kapott helyet Wehner Tibor kötetében. Wehner nem csupán végigkíséri az alkotói pályát, de minden állomást, periódusváltást a lehető legapróbb részletekig kielemez, egész a Kaposi Endre által használt különböző technológiák, eljárásárok bemutatásával.
A festészettel, grafikával, különböző vegyes technikákkal, valamint kollázsokkal, fotózással, fotómontázsokkal és kisplasztikákkal foglalkozó képzőművész talán nem a legismertebb hazai alkotó, noha az életmű kiteljesedett, organikusan fejlődő, változó nagy egésze a hetvenhetedik születésnap időpontjáról visszatekintve vaskos és mély tartalmat mutat.  
A képzőművészeti pálya mellett jelentős szerepet jutott Kaposi Endrének a művészetszervezésben és a felsőfokú oktatásban is, ez utóbbinál felülmúlhatatlan érdemeket szerzett, amikor a nyolcvanas évek végén a kilencvenes évek elején az esztergomi tanítóképző főiskolán, mint igazgató, illetve tanszékvezető beindította kollégáival a „filmes-szakot”, ahonnan olyan gigászok kerültek ki, mint többek között a Taxidermiát is megrendező Pálffy György vagy Török Ferenc. Szakírói munkái A mozi Esztergomban, Képzőművészek Esztergomban a XX. században című tanulmányok. Emellett több művészettörténettel foglalkozó kötet társírója, de tanulmányai jelentek meg a vizuális pedagógiai, művészettörténet, helytörténet témakörökben is.
Wehner Tibor természetesen mindezekről számot ad, ahogy a festői, grafikai, fotográfusi véna megnyilvánulásairól is.