Mary Beard lett Asztúria hercegnője
Mary Beard, brit történész, a Cambridge-i Egyetem klasszikafilológia-professzora kapta idén a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat társadalomtudományok kategóriában.
A döntőbizottság méltatásában kiemelte Mary Beard rendkívüli képességét, amellyel az ókori világ örökségét átülteti a jelenkorba, ezáltal egy speciális tudást tesz hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Emellett napjaink egyik legnagyobb hatású brit értelmiségének tartják.
A hatvanegy éves tudóst saját bevallása szerint fiatal kora óta erősen motiválja az az egyetemi tanulmányai alatt szerzett tapasztalat, hogy sokan megkérdőjelezik a nők tudományos képességeit. Ezért már pályája kezdetétől nagyon fontos számra a feminista látásmód. „Igazán nem értem, hogy lehet nőnek lenni, és feministának nem” – nyilatkozta egyszer.
Mary Beard a Cambridge-i Egyetemen diplomázott, és ott szerzett doktorátust is Ciceróból írt disszertációjával. 2004-ben kapott katedrát a világhírű oktatási intézményben. A londoni King's College-ban tanított 1979 és 1983 között, 2008-ban a Kaliforniai Egyetem vendégelőadója volt.
A tanítás mellett mintegy tucatnyi könyvet írt az ókori rómaiak életéről, több művet szentelt Pompejinek, és még egy ókori viccgyűjteményt is szerkesztett Róma humora címmel.
Nagy ismertséget hozott számára a BBC-nek készített több ismeretterjesztő televíziós sorozata, amelyeket maga írt, és amelyekben ő maga kalauzolta végig a nézőket az eredeti olaszországi helyszíneken, közel hozva az ókori mindennapokat a mai emberekhez. Tudását újságcikkekben és rádióműsorokban is megosztotta.
Mary Beard tagja a Brit Tudományos Akadémiának, a brit Királyi Művészeti Akadémiának és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának is, munkásságát elismerték egyebek mellett Wolfson Történelmi Díjjal és Bodley-medállal.
Az Asztúria hercegnője-díjra társadalomtudományok kategóriában idén harminchét jelölés érkezett, köztük magyar tudós is volt, azonban a zsűri sosem hozza nyilvánosságra a jelöltek nevét.
Az Asztúria Hercegnője-díjat harmincöt évvel ezelőtt alapították, eredetileg Asztúria Hercege-díj néven, amelyet tavaly módosítottak, amikor a korábbi trónörökös, Asztúria hercege VI. Fülöp néven király lett, így elsőszülött lányára, Leonorra szállt az Asztúria hercegnője cím.
A kitüntetést minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a nyertes egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és ötven ezer eurót (mintegy tizenöt millió forint) vehet át.
A döntőbizottság méltatásában kiemelte Mary Beard rendkívüli képességét, amellyel az ókori világ örökségét átülteti a jelenkorba, ezáltal egy speciális tudást tesz hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Emellett napjaink egyik legnagyobb hatású brit értelmiségének tartják.
A hatvanegy éves tudóst saját bevallása szerint fiatal kora óta erősen motiválja az az egyetemi tanulmányai alatt szerzett tapasztalat, hogy sokan megkérdőjelezik a nők tudományos képességeit. Ezért már pályája kezdetétől nagyon fontos számra a feminista látásmód. „Igazán nem értem, hogy lehet nőnek lenni, és feministának nem” – nyilatkozta egyszer.
Mary Beard a Cambridge-i Egyetemen diplomázott, és ott szerzett doktorátust is Ciceróból írt disszertációjával. 2004-ben kapott katedrát a világhírű oktatási intézményben. A londoni King's College-ban tanított 1979 és 1983 között, 2008-ban a Kaliforniai Egyetem vendégelőadója volt.
A tanítás mellett mintegy tucatnyi könyvet írt az ókori rómaiak életéről, több művet szentelt Pompejinek, és még egy ókori viccgyűjteményt is szerkesztett Róma humora címmel.
Nagy ismertséget hozott számára a BBC-nek készített több ismeretterjesztő televíziós sorozata, amelyeket maga írt, és amelyekben ő maga kalauzolta végig a nézőket az eredeti olaszországi helyszíneken, közel hozva az ókori mindennapokat a mai emberekhez. Tudását újságcikkekben és rádióműsorokban is megosztotta.
Mary Beard tagja a Brit Tudományos Akadémiának, a brit Királyi Művészeti Akadémiának és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának is, munkásságát elismerték egyebek mellett Wolfson Történelmi Díjjal és Bodley-medállal.
Az Asztúria hercegnője-díjra társadalomtudományok kategóriában idén harminchét jelölés érkezett, köztük magyar tudós is volt, azonban a zsűri sosem hozza nyilvánosságra a jelöltek nevét.
Az Asztúria Hercegnője-díjat harmincöt évvel ezelőtt alapították, eredetileg Asztúria Hercege-díj néven, amelyet tavaly módosítottak, amikor a korábbi trónörökös, Asztúria hercege VI. Fülöp néven király lett, így elsőszülött lányára, Leonorra szállt az Asztúria hercegnője cím.
A kitüntetést minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a nyertes egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és ötven ezer eurót (mintegy tizenöt millió forint) vehet át.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán