Minden ágban vannak kicsik és nagyok, feltűnően jók, zseniálisak, és kevésbé jelentősek, valamint különcök, akiket sehova sem lehet beskatulyázni, pedig lehet, hogy csupán egyetlen művüket, teljesítménycsúcsukat, produktumukat ismeri a világ. Ilyen különc John D. Barrow professzor, aki immár vagy egy tucat, népszerű ismeretterjesztő köteten van túl. Új könyve a „100 alapvető dolog, amiről nem tudtuk, hogy nem tudjuk” eddigi legviccesebb és legközérthetőbb műve.

Szórakoztató tudástár – tömören így jellemezte a kiadó Barrow új kiadványát, melyben az élet megannyi érdekes részletét és egymáshoz való viszonyulását a matematika nagyítólencséjét keresztül láttatja. Számos természettudományi és hétköznapi kérdés, rejtély, homályos téma, lel e lapokon megoldásra, válaszra. A kozmológus, elméleti fizikus és matematikus JDB, bőséges angol humorral nyakon öntve tálalja frappáns fejtegetéseit a dolgokról, amikről halvány, segéd fogalmunk sincs, hogy nem tudjuk. Kérdés persze, hogy ha eddig nem tudtuk a lóversenyek valószínűség-számítással erősen összefüggő esélylatolgatásait, akkor ezek után mi hasznunk belőle? Valószínűleg ugyanannyi, mint, hogy Shakespeare hány szót ismert és használt, vagy, hogy mitől jó a Google és ezt hogy befolyásolhatja a matematika ismerete… A megoldások birtokában persze mégiscsak gyarapszunk, ha mással nem, hát azzal az életlátással, melyet a különc prof kedélyesen átad nekünk.
Barrow valahol nagyon is nagy fizikus sztár, Stephen Hawking ösvényén halad, azon az úton, ahol a tudományos ismeretterjesztés nem a fikarcnyi valós információt csepegtető (ál)tudományos tévécsatornák metódusa szerint kerül a publikum elé. Barrow inkább egyfajta bölcs kertész, aki az amúgy tényleg száraz elméleti tudományokat, némi humorral, némi olvasmányossággal és nem kevés empátiával átitatott emberszeretettel teszi lédússá, fogyaszthatóvá, közkedveltté, örömtelivé.