Lehet-e annál izgalmasabbat elképzelni, mint, hogy amit Réz András ír, azt Wahorn András illusztrálja? Ugye nem. Az Orr című regény egy meglehetősen pikírt, ugyanakkor fantáziadús történet egy illetőről, aki egy balesetnek köszönhetően bárkiről bármit kiszagol. A különleges szaglószervvel rendelkező főhős így válik egyszerre az emberi lét nagy elemzőjévé, a társadalmi igazságtalanságok kutatójává és a megoldhatatlannak tűnő bűncselekmények megfejtőjévé.

2004-ben jelent meg Réz András Orr című regénye. A regény tartalma, a megfogalmazás stílusa, a történet formátuma, sőt maga a kötet kivitelezése is mondhatni újabb epizód a hazai könyvkiadás történetében. A lentiekben összefoglaltak mellett erre utal például a könyv első lapjain található szagminta folt, melyet az olvasónak a szaglóteszt okán meg kell dörzsölnie.
A főként filmesztétai munkásságáról ismert Rézről kevesebben, de tudják, hogy nem mellesleg műfordító és forgatókönyvíró. Ezekből pedig már következik, hogy alkotói vénáját tekintve a ráció mellett a fikció is megtalálható.
Szerintem az Orr egy stílusában újszerű regény, a maga sajátságos formai megoldásaival, lényegretörő, néha egy-egy szavas, összegző mondataival, sokszor a szavak többszörös, mögöttes jelentése okán újra és újra magyaráz. Az alkotói blikkfang, tudniillik, hogy a főhős mindent kiszagol, egy az amerikai képregényből ismerős szuperképességű fantáziahősök világából valónak tűnik. Errefelé, Európa felé, mifelénk nem nagyon keletkeztek ilyen emberfeletti képességű emberformák történeteinek kultusza, de most Réz András megteremtett egyet. Igaz, a tengerentúli sorstársaival ellentétben Nagy Sebestyén nem irtózatos testi erejével, rakétasebességű repülési képességével, vagy egyéb, más, nem evilági tulajdonságával tűnik ki az átlagból, hanem Cyrano de Bergerac nóziméretével párhuzamos szaglásával, ami azért mégiscsak rokonságra lelt a fantasy-horror világ farkasembereinél leírtakkal. Az alkotó tehát úgy döntött, hogy új hőst teremt, az új hős pedig számos apró epizód után csak belekeveredik egy szövevényes bűnügybe, melynek végkifejlete önmagára nézve is nagy veszélyeket rejt.
A kötetnek új nívót, új minőséget, új tartalmas delejt adnak Wahorn András tőle megszokott poszt-puritán és mégis fantáziadús, és nem egyszer bölcs mosolyt fakasztó kompozíciói.