„A történelem ránk rúgta az ajtót” – hallhattunk egy közelmúltbeli közéleti rendezvényen a migrációról szóló mottószerű megállapítást. Nem mondhatjuk, hogy minket nem érdekel a politika, egyrészt, mert a tavaly óta kiélesedett és Európa és Magyarország számára is rendkívül fontos migrációs folyamat nem politikai, illetve nem csak politikai, hanem inkább aktuál-történelmi kérdés. Kondorosi Ferenc A migráció kockázatai erre a kérdésre ad választ.

Kétségtelen, hogy 2015 a migráció éve volt, de ne legyenek illúzióink, ez a probléma, nevezzük azt akár népvándorlásnak, akár megszállásnak, akár migrációnak, idén is számos országot érint. A migrációs válság egyik legfontosabb része a kiindulópont: vagyis, hogy kik is azok az emberek, kik azok a népek, akik hozzánk, európai országokba érkeznek. Kondorosi Ferenc, akit sokan egykori államtitkári munkája kapcsán is ismerhetnek, arra vállalkozott A migráció kockázatai című könyvében, hogy a teljesség igényével járja körül a témát.
Bemutatja a válság alanyainak mondható, a migrációban résztvevő embereket, azokat az országokat, térségeket ahonnan a különböző okokból menekülnek. A könyv számos aspektust, szociális, gazdasági, etnikai, politikai, páneurópai, katonai, terrorelhárítási, közbiztonsági, vallási, demográfiai szempontot mérlegelve elemzi a helyzetet.
A szerző úgy látja, hogy a migrációt nem Európában, hanem a keletkezés helyén, tehát például Szíriában kell megakadályozni.  A migráció kockázatai című könyv kapcsán a válságról alkotott kép árnyaltabb lesz, ugyanakkor bizonyos illúziókat is elhesseget. Kondorosi a kötet premierje kapcsán többek között ezt nyilatkozta a sajtónak: „A muszlim vallás nem akar idomulni a nyugati értékrendhez, s a két rendszer, a két kultúra között kibékíthetetlen ellentétek vannak. Az iszlám vallás felfogása a nőkről, gyermekekről és a családról az európai emberek számára elfogadhatatlan, a hétköznapi és a nagy kérdésekben is más a világképük. Mindez nem csak a most érkezőkre igaz, hanem a már régóta itt élő második, harmadik generációs bevándorlókra is. Ezzel együtt van bennük egy kettős mérce is. ”