Révai Sára Lovak című új kötetében, mely egy fotóalbum, a magyar lótenyésztés jelenlegi legismertebb és legnemesebb méneseiről készült fényképeit láthatjuk.  A kötet nemcsak egy lenyűgöző fotósorozat lovakról, nemcsak a magyar lótenyésztés aktuális helyzetének hiteles, érzelemdús és patinás illusztrációja, hanem egy izgalmas párhuzamállítás a fotók és a klasszikus, kortárs-klasszikus írók, költők lovakról szóló írásaival.

Hiánypótló kötettel jelentkezett Révai Sára, aki az irodalom és a lovak kapcsolatát mutatja be úgy, hogy a veretes idézetek mellé szuggesztív lovasfotóit illesztette. A képalkotó a magyar állami méneseket látogatta meg, így a Lovak című kötetben a bábolnai, hortobágyi, mezőhegyesi és szilvásváradi ménesek paripái láthatók. A könyv két határozott egységre bontható, egyfelől a Révai által megkomponált, ízléses, atmoszférikus fotográfiák sorára, illetve a már említett irodalmi felhozatalra. Ez utóbbiban nem kisebb neveket találunk, mint többek között, Arany János, Babits Mihály, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csáth Géza, Csokonai Vitéz Mihály, Faludy György, Fekete István, József Attila, Kányádi Sándor, Nagy László, Tandori Dezső és Zrínyi Miklós neveit. A gazdag verses és prózai kínálat egyfajta körképe a magyar múlt és jelen lovakhoz fűződő kapcsolatának. A lovas nemzetnek mondott magyarság számos módját élte meg és tudja ma is a lovakkal való életközösségnek, mondhatjuk, hogy amíg az automobil véglegesen nem vette át a közlekedésben a vezető szerepet, a ló határozta meg a magyaroknál mintegy ezer éven át a hadtudományi, mezőgazdasági és közlekedési irányok jelentős részét. Érdekes adalék, hogy egy nemrég premiert megélt új magyar filmben, a Nemes Gyula rendezte Zero című filmben, a környezetvédelem jegyében az autók használatát végleg betiltó főhős a lovakat ajánlja a magyaroknak és az egész világnak. Ez a látomásos utópia (vagy disztópia?) mindannyiszor felrémlik az emberben, ha a lovak egyre halványuló szerepére gondol. Révai Sára kötete, a fotók és az azokhoz rendelt vers- és prózaidézetek, pont ezt a gondolatot is keltheti újra életre: az embernek, a magyar embernek újra a lovakkal kell élnie, hiszen a gépkocsival szemben például a lovak nemcsak érzelmeket generálnak, hanem érzelmeket is közvetítenek, adnak, mi több, az emberi viselkedésformák hanyatlását megállítandó, azokra példaértékű magatartással adnak választ.