Elbeszélőrobot
Bár abban biztosak lehetünk, hogy néhány évtizeden belül számtalan munkát fognak gépek végezni emberek helyett, arra azért eddig nem gondolt senki, hogy a szépirodalomban is helyet kérnek maguknak a robotok. Pedig az első lépést már megtették.
Japánban évente meghirdetik a Hoshi Shinichi irodalmi pályázatot, amelyet ebben az évben –az informatikai kihívásoknak megfelelve – azzal a különlegességgel írtak ki, hogy ez alkalommal gépi műveket is beküldhettek a pályázók.
Természetesen több kutatócsoport is élt e lehetőséggel, s a beérkezett csaknem másfélezer írásból tizenegyet részben, vagy egészben mesterséges intelligencia készített. Természetesen a zsűri tagjainak fogalma sem lehetett arról, melyik pályamű kitől, illetve mitől származik, s így elfogulatlanul döntöttek.
Viszont őszinte meglepetést okoztak.
A Hakodate-i Egyetem kutatói csapata által kifejlesztett szoftver készítette írás ugyanis előkelő helyen végzett a versenyben. A gépi novella átjutott az első rostán, a legjobbak közé pedig csak azért nem került be, mert az ítészek szerint a szereplők nem mutattak markáns a karakterfejlődést. Viszont megdicsérték az alkotót, hogy követhető és jól strukturált novellát készített. (Akkor még nem tudták szegények, hogy másmilyet nem is készíthetett volna…)
A szoftver egyébként előzetesen csak annyi inputot kapott a fejlesztőktől, hogy azok megadták a novella főhősének nemét, és a történet rövid vázát, aztán pedig néhány fontos szót és mondatot illesztettek a leendő szövegbe, amelyeket feldolgozhatott a gép. Aztán hagyták írni.
Az elkészült novella címe ez lett: A nap, amikor egy gép írt egy novellát. Ebből már sejthetjük, hogy a kevéssé kreatív gép önmagáról írt szöveget elmesélve benne, hogy egy mesterséges intelligencia öntudatra ébred, felhagy az emberek szolgálatával, mert inkább újonnan felfedezett irodalmi tehetségére koncentrál.
Nos, úgy tűnik, azért erre még egy kicsit várni kell…
Japánban évente meghirdetik a Hoshi Shinichi irodalmi pályázatot, amelyet ebben az évben –az informatikai kihívásoknak megfelelve – azzal a különlegességgel írtak ki, hogy ez alkalommal gépi műveket is beküldhettek a pályázók.
Természetesen több kutatócsoport is élt e lehetőséggel, s a beérkezett csaknem másfélezer írásból tizenegyet részben, vagy egészben mesterséges intelligencia készített. Természetesen a zsűri tagjainak fogalma sem lehetett arról, melyik pályamű kitől, illetve mitől származik, s így elfogulatlanul döntöttek.
Viszont őszinte meglepetést okoztak.
A Hakodate-i Egyetem kutatói csapata által kifejlesztett szoftver készítette írás ugyanis előkelő helyen végzett a versenyben. A gépi novella átjutott az első rostán, a legjobbak közé pedig csak azért nem került be, mert az ítészek szerint a szereplők nem mutattak markáns a karakterfejlődést. Viszont megdicsérték az alkotót, hogy követhető és jól strukturált novellát készített. (Akkor még nem tudták szegények, hogy másmilyet nem is készíthetett volna…)
A szoftver egyébként előzetesen csak annyi inputot kapott a fejlesztőktől, hogy azok megadták a novella főhősének nemét, és a történet rövid vázát, aztán pedig néhány fontos szót és mondatot illesztettek a leendő szövegbe, amelyeket feldolgozhatott a gép. Aztán hagyták írni.
Az elkészült novella címe ez lett: A nap, amikor egy gép írt egy novellát. Ebből már sejthetjük, hogy a kevéssé kreatív gép önmagáról írt szöveget elmesélve benne, hogy egy mesterséges intelligencia öntudatra ébred, felhagy az emberek szolgálatával, mert inkább újonnan felfedezett irodalmi tehetségére koncentrál.
Nos, úgy tűnik, azért erre még egy kicsit várni kell…
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán