Hallgrímur Pétursson, az izlandi egyházi költészet kimagasló alakja 1974-ben írta meg máig sokat idézett és emlegetett könyvét, a Passió-énekek című kötetet. Nincs is jobb alkalom arra most a böjt kezdetén, hogy belelapozzunk Krisztus szenvedéstörténetét elmondó és magyarázó könyvbe.

Hallgrímur Pétursson 1614 és 1674 között élt izlandi költő és lelkész, aki a legbefolyásosabb volt az izlandi lelkipásztorok között. Jelzőként neve előtt sokszor áll „az evangélikus himnuszköltészet legnagyobb művelője” jelvény. A Passió-énekek (Passion Hymns) Pétursson legjelentősebb munkájának számít, melyben a krisztusi szenvedés, a történelem és a halál elemei vonulnak fel a Bibliából megismert evangéliumi történet szerinti rendben. A mű erénye, sajátossága, hogy a szerző a rímbe szedett himnikus versszakok, melyekben sorra lapozza a szenvedéstörténet oldalait, minden egyes jelenet, fejezet után az olvasóhoz szólva illeszti a saját áhítatát, ugyancsak rímes formában.
A Passió-énekek sokadik kiadását élte meg Magyarországon, köszönhetően Ordass Lajos evangélikus püspöknek, aki szép fordítással ültette át a magyar nyelvbe Pétursson eredetijét.  Az 1901-ben született és 1978-ban elhunyt Ordass előtt mártír sorsa miatt is érdemes fejet hajtani és emlékezni, róla így ír a netlexikon: „1948-ban határozottan kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, ezzel a pártállami diktatúra egyik legfontosabb egyházellenes intézkedésével szegült szembe. Koholt vádak alapján 1948 szeptemberében letartóztatták és bíróság elé állították. Két évi fegyházra és további öt évi hivatalvesztésre ítélték. 1950-ben szabadult, de ezt követően is hallgatásra kényszerült.” Így mondhatjuk, Ordass Lajos saját szenvedéstörténettel bírt, így vált Krisztus hű megigazítottjává, a magyar evangélikusság egyik legfontosabb egyházfőjévé. Fordításával kétségkívül egyedit alkotott, a Passió-énekek formai és tartalmi megoldásai a hit különleges erejét tükrözik vissza.
A zsebkönyv formátumú könyvecske két alkotója, az izlandi szerző és a magyar fordító időben ugyan háromszáz éves differenciával helyezkedik el az idővonalon, lélekben, bizonyságtevői állásfoglalásban azonban pontosan egy helyen áll. Ezt az összefüggést emeli ki a kötet előszavában Utassy Ferenc, az Izlandi Köztársaság magyarországi tiszteletbeli konzulja: „Ordass Lajos püspök nem pusztán lefordította, de az eredeti mű hatalmas szellemi erejét, kisugárzását is átadta, közvetítette a magyar olvasóknak – szívéhez szólva hívőnek és nem hívőnek egyaránt.”
A lélekemelő böjti, húsvéti kötetet Probstner János ízléses és szuggesztív grafikái ékesítik.