Dante saját pokla
Minden bizonnyal komoly alvási rendellenességben szenvedett Dante – állítják, kik mások, mint a brit tudósok. Az Isteni színjátékot elemezve több helyen is erre utaló bizonyítékokat véltek felfedezni nem csak ők, de több, a témával foglalkozó orvos is. Kétségtelen, hogy az efféle latolgatások nehezen bizonyíthatóak, hiszen az Isteni Színjáték mégsem egy orvosi lelet. Azonban mégis érdekes, hogy a szakmabeliek miként jutottak az általuk egyértelműnek vélt tényre, miszerint Dante narkolepsziás volt.
A londoni The Lancet orvosi folyóirat szerzői elevenítették fel a témát, akik már az első néhány sorban is Dante alvászavarára utaló „tüneteket” véltek felfedezni:
„Nézd, itt a vadállat, mely visszaűzött:
segíts meg vele szemben, bölcs tudós,
mert reszket minden vénám és erem!”.
Ebben a részben egyébként a szerző egy nőstényfarkassal kerül szembe, ami azért érdekes, mert akkoriban a nőstényfarkas a test feletti kontroll elvesztésének egyik metafórája volt – legalábbis Dr. Francesco Galassi szerint. A tanulmányt közlő orvos állítja, hogy az író e sorokban egyértelmű jeleit mutatja betegségének: „Dante ebben a versszakban nagyon akkurátus leírását adja a „küzdj vagy menekülj” néven ismert vészreakciónak”. E reakciót pedig csak több évszázaddal később társította az orvostudomány a narkolepsziához.
Galassi még ennél is tovább megy, amikor azt mondja, az első ének leír egy komplett pánikrohamot is, mely gyakori velejárója az alvási rendellenességnek.
A Bolognai Egyetem alvás-laboratóriumának neurológusa, Giuseppe Plazzi pedig úgy véli, ha a szöveget nem metaforikusan értelmezzük, akkor is, sőt, talán még inkább kirajzolódni látszanak a tünetek. Az elbeszélőre ugyanis gyakran törnek rá kimerültség- és álmosságrohamok, gyakorta hirtelen elájul, vagy épp ledől aludni.
Na, jó, rendben, de ha Dante mindennapos alvászavarban szenvedett, mégis hogy volt képes egy ilyen léptékű, ennyire részletesen kidolgozott költeményt megírni?
A kutatók szerint a válasz egyszerű. A narkolepszia ugyanis gyakran vált ki különféle halucinációkat, melyek ez esetben – ironikus módon – még a szerző hasznára is válhattak. A betegség enyhébb típusai pedig nem gyengítik le oly mértékben a beteget, hogy ne legyen képes ellátni mindennapi feladatait (például megírni az Isteni Színjátékot). Mindazonáltal azt is elismerik, hogy az ilyen, és ehhez hasonló kutatások nem állnak túl stabil lábakon, ám mint feltételezés, mégis csak figyelemre méltó.
A londoni The Lancet orvosi folyóirat szerzői elevenítették fel a témát, akik már az első néhány sorban is Dante alvászavarára utaló „tüneteket” véltek felfedezni:
„Nézd, itt a vadállat, mely visszaűzött:
segíts meg vele szemben, bölcs tudós,
mert reszket minden vénám és erem!”.
Ebben a részben egyébként a szerző egy nőstényfarkassal kerül szembe, ami azért érdekes, mert akkoriban a nőstényfarkas a test feletti kontroll elvesztésének egyik metafórája volt – legalábbis Dr. Francesco Galassi szerint. A tanulmányt közlő orvos állítja, hogy az író e sorokban egyértelmű jeleit mutatja betegségének: „Dante ebben a versszakban nagyon akkurátus leírását adja a „küzdj vagy menekülj” néven ismert vészreakciónak”. E reakciót pedig csak több évszázaddal később társította az orvostudomány a narkolepsziához.
Galassi még ennél is tovább megy, amikor azt mondja, az első ének leír egy komplett pánikrohamot is, mely gyakori velejárója az alvási rendellenességnek.
A Bolognai Egyetem alvás-laboratóriumának neurológusa, Giuseppe Plazzi pedig úgy véli, ha a szöveget nem metaforikusan értelmezzük, akkor is, sőt, talán még inkább kirajzolódni látszanak a tünetek. Az elbeszélőre ugyanis gyakran törnek rá kimerültség- és álmosságrohamok, gyakorta hirtelen elájul, vagy épp ledől aludni.
Na, jó, rendben, de ha Dante mindennapos alvászavarban szenvedett, mégis hogy volt képes egy ilyen léptékű, ennyire részletesen kidolgozott költeményt megírni?
A kutatók szerint a válasz egyszerű. A narkolepszia ugyanis gyakran vált ki különféle halucinációkat, melyek ez esetben – ironikus módon – még a szerző hasznára is válhattak. A betegség enyhébb típusai pedig nem gyengítik le oly mértékben a beteget, hogy ne legyen képes ellátni mindennapi feladatait (például megírni az Isteni Színjátékot). Mindazonáltal azt is elismerik, hogy az ilyen, és ehhez hasonló kutatások nem állnak túl stabil lábakon, ám mint feltételezés, mégis csak figyelemre méltó.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán