A Béres Csepp megszületésének körülményeit feldolgozó alkotás kerül színpadra az Újszínházban. A Béres című drámát, amely a feltaláló történetén keresztül fest képet a Kádár-korszak bürokratikus viszonyairól, Kerényi Imre rendezésében láthatja a közönség.

Fazekas István drámájában, amelynek alapját megtörtént események adják, három szál fonódik össze: az egyik történet főszereplője egy kassai kisebbségi sorban élő házaspár és beteg gyerekük, a másik szálat maga Béres József és a kutatás adja, a harmadikat pedig egy ügyész megzsarolása, aminek az volt a célja, hogy Béres Józsefet elüldözzék az országból.
A rendező szerint Béres József nagysága abban áll, hogy amit feltalált, azt el is juttatta az emberekhez, legyőzve az állami ellenállást. Ez hősi teljesítmény, pedig Béres József színpadi értelemben nem hős, egyszerű, intelligens, szerény, életútja mégis hősies.
Béres József Széchenyi-díjas kutató-feltaláló az 1970-es évek elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975-ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene, a következő évben azonban mégis bejelentette a szabadalmat, és a Béres Csepp végül 1978-ban kerülhetett forgalomba gyógyhatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították.
Kerényi Imre a darab színreviteléről szólva elmondta: szigorú szerkezetet kellett adni az előadásnak, hogy a kis jeleneteket valamilyen nagyobb egységbe foglalják. A struktúrát a helyszínek és dátumok adják, a nézőket a kronológia vezeti végig az egy év leforgása alatt zajló történeten.
A darab címszerepét Koncz Gábor játssza, a felvidéki magyar értelmiségi házaspárt Timkó Eszter és Szakács Tibor, kislányukat – kettős szereposztásban – Prokopius Fanni és Ambrus Kincső alakítja. Az ügyész szerepében Vass György látható. Mellettük többek között Tordai Teri, Csurka László, Nagy Zoltán és Esztergályos Cecília is szerepel az előadásban, amelynek koreográfusa Román Sándor, díszlet- és jelmeztervezője Húros Annamária.