Az ismeretterjesztés fenegyereke

Ki vett volna már hátára zsákot, hogy bejárja korábban kitűzött túraútvonalát? És ki ne emlékezett vissza szívesen ezekre a túrákra, kirándulásokra? Ugye-ugye-ugye… És igen, ezekből a túrázásokból remek könyvek születhetnek. Bill Bryson, akit hazájában, az USA-ban az ismeretterjesztés fenegyerekének hívnak, most új túraregénnyel állt elő, itt van a Hátizsákkal a vadonban. Tartsuk vele!

Bill Bryson nemcsak rutinos ismeretterjesztő, de vérprofi természetjáró, és kitűnő író is. Új könyvében, a Hátizsákkal a vadonban című kötetében annak a történetét olvashatjuk el, melyben egy gigantikus hosszúságú, egészen pontosan háromezer négyszáz kilométeres túrára indul barátjával a keleti partvidéken található Appalache-ösvényen. Bryson korábban is vállalkozott már ehhez foghatóra, de ez volt az első olyan túra, melynek hossza, terepviszonyai, komolyabb felkészültség igénylő bonyolultsága és persze szépsége és veszélyessége valóban, mondhatni páratlan volt. Azt is tudni kell Bill Brysonról, hogy azért is népszerű, mert teljesen, nagyon is teljesen átlagos amerikai férfi, aki – mivel e túráján már elmúlt negyven éves – bizony egyértelmű pocakot is eresztett, ami valljuk be, nem a legkívánatosabb pluszteher egy túrázónak. (Biztos vagyok benne, hogy mire Bryson leküzdötte a fent említett több ezernyi kilométert, már jócskán lejjebb ment az a pocak.)
Az olvasók persze legfőképp közvetlen és közérthető, mesélős, olvasmányos stílusa miatt kedvelik. A Hátizsákkal a vadonban is ilyen könyv, egy fantasztikus gyalogtúra históriája, melyben a két főhős, talán nem meglepő módon, nemcsak a természet erőivel kell, hogy megküzdjön az út során, de magával a civilizációval is, mely minduntalan bele-belekavar a hatalmas és gyönyörű appalachi erdőség ősi, eredeti rendjébe. Bryson kemény gyalogtúrájának velejárója volt, hogy tényleg mindent magával kellett vinnie hátizsákjában, amire csak szüksége lehetett, mert direkt olyan útvonalat választottak társával, ahol csupán szikár komfortú faházak várták a ritkásan érkező túrázókat. További nehézséget okozott a két elszánt barát számára, hogy a Georgiától Maine-ig futó hegyen-völgyön áthaladó úton számos emberre is veszélyes vadállattal találkoztak. Igaz, ez a momentum csak újabb pozitív adalék volt az amúgy is izgalmas történetben, medvék, kígyók valamint számos kellemetlenséget okozó rovar támadásától való félelemben kellett élniük. Az útleírás célja és lényege a háromezer négyszáz kilométeres ösvény bemutatása, illetve azoknak a következtetéseknek, tanulságoknak a levonása, melyek a sajnálatos környezetszennyezés, környezetkárosítás miatt kell megtenni. Bryson úgy útja során tapasztaltak szerint véli, hogy a túrázók közel fele nem viselkedik úgy, ahogy az elvárható lenne, illetve a keleti parton az erdőségekkel kapcsolatba kerülő ipari- és mezőgazdasági vállalatok sem feltétlenül a környezetvédelem jegyében végzik tevékenységüket.
Egy bizonyos: Bryson óriási volumenű hasznos és szórakoztató ismeretanyagot gyűjtött össze könyvében, a Hátizsákkal a vadonban számos témakörre kiterjedő tankönyv is lehet akár az észak-amerikai földrész hegyvidéke iránt érdeklődők számára.