Vajon összekötjük-e ma még (már) a magyart, mint embert, vagy mint fogalmat a merészség szóval? Ugye, hogy nem feltétlenül. Pedig ha jól meggondoljuk, a történelem, a történetünk során pontosan ez a merészség emelte ki, tette jelentőssé, ha úgy tetszik elfogadottá a magyarságot a nagyvilágban. S így volt ez akár történelmi lépések, vagy művészeti, sport vagy tudományos teljesítmények egyszemélyes küzdelmeiben. Nyáry Krisztián ezt a hungaricumot fedezte fel, s mutatja be új könyvében, a Merész magyarok című kötetben.

A teljes címén Merész magyarok – 30 emberi történet egy remek fűzére annak a magasztos elgondolás ábrázolásának, hogy a magyarok jófejek, jóarcok, ha úgy tetszik régebbi kifejezéssel: jó emberek. Nyáry Krisztián író, tulajdonképpen eddig munkáit folytatja új könyvében, hiszen előző köteteiben ilyen összefoglaló, lényegkiemelő módon világított rá különböző témákra, melyek közül természetesen népszerű volt az igazi hősöket és a régi idők szerelmeseit bemutató könyv. Az 1972-es születésű alkotó a netlexikon szerint nemcsak az irodalomban jeleskedik, de kommunikációs szakember illetve könyvkiadó, sőt irodalomtörténész is. Ez utóbbi okán máris érthető, hogy mi módon lehet érzékenysége és tudása összegezni a merész szándékú magyarjainkról szóló történeteket. Pályafutását is nagyjából két részre osztják, egyfelől a könyvkiadás terén végzett munkásságáról szóló évekre, másrészt a 2012-től a Facebookon publikált irodalomtörténeti írásaival kezdődő népszerűségével fémjelzett ciklusra. Ez utóbbi kicsúcsosodása tehát ez a mostani kiadvány. A korábbi Nyáry-könyvek fogadtatása után nem meglepő módon máris sikerkönyvnek titulált Merész magyarok nem feltétlenül olyan emberekről szól, akik hivatásuk okán lettek volna predesztinálva merészségre, hősiességre, különleges bátorságra, de ezek mind kellettek ahhoz, hogy nevük és históriájuk hallatán ma is eltátsuk a szánkat.
A kiadói ajánlóban többek között ezt olvashatjuk:  „E lebilincselő könyv hősei különböző korokban éltek, különböző háttérrel rendelkeztek, mégis közös bennük, hogy életük várhatóan hatással lesz a magyarokra: fiatalokra és idősekre, nőkre és férfiakra egyaránt.” És nézzünk néhány nevet, akikről szól a könyv! Salkaházi Sára, Michnay Gyula, Gudbrand Gregersen, Hajós Alfréd, Hummel Kornél, Karig Sára, Márton Áron, Fadlallah el Hedad Mihály, Zichy Antónia és Zichy Karolina, Michnay Gyula, Reviczky Imre, Steinschneider Lilly, Tersánszky Józsi Jenő.