Robert Merle számomra mindig az egyik legnagyobb mesélő volt, akinek betűkbe öntött, rendkívül magas színvonalú víziói nemcsak mélységes emberismeretéről, tudományos alaposságáról, de jövőbe mutató projekcióiról árulkodtak, s a legnemesebb francia íróvá emelték.  Egyik legmisztikusabb témájú regénye, a Madrapur a mai napig nagy sláger az antikvár könyveseket látogató olvasóknál.

Merle 1976-ban magyarra is lefordított regénye, a Madrapur, akár egy klisés darab is lehetne, hiszen az alkotó minden olyan elemet felhasználja ebben a művében, amit az addigra megismert regényeiben már alkalmazott és melyek révén nagyon-nagyon meggyőző volt. Többek között ilyen a szereplők zárt közegben való mozgatása vagy az egyes szám első személyben mondott narráció. A zárt közeg adta különösen feszült atmoszféra a lázadástól felforrósodott párizsi egyetem épülete, a világméretű vírusfertőzés miatt titkos katonai laboratóriuma illetve a hadihajóról szökött legénységnek otthont adó sziget után ezúttal egy utasszállító repülőgép, mely a nyugati civilizációból visz embereket Ázsiába. A történet tulajdonképpen az emberi létezés szélsőséges befejezéséből adódó elemzése, telis-teli a legalapvetőbb, legzsigeribb ösztönérzések, halál és szerelem érzetének súlyos és végletes megélésével.
Merle kedvesen ironizáló, az utastársak, a környezet részletes leírására és a narrációra nagy hangsúlyt fektető mesélése végig fogva tartja az olvasót. Nem is apró közlekedéstörténeti adalék, hogy a történet az új párizsi reptér, a Roissy-en-France bemutatásával indul, a futurisztikus légikikötő leírása valahol nagyon is megágyaz a majdani folytatásnak, amikor is a főszereplő utastársaival együtt terroristák foglya lesz egy ázsiai városba, Madrapurba tartó repülőgépen.
Érdekes, hogy Merle, bár korábbi és későbbi regényei alapján mondhatjuk, az akció-regénye, kalandregények stílusában is jócskán jól tudta volna megoldani ezt a feladatot, mégsem ezt tette, hanem egy kifejezetten misztikus, sőt filozofikus szövegközegben helyezte el az életükért, szerelmükért, szeretteikért, utastársaikét harcolókat. A zárt közeg adta feszültségek, és a halál hirtelen támadt közelsége a végső elszámolás, az emberi sors leltározására kényszeríti a terroristák által foglyul ejtetteket.
A történet Robert Merle írói munkásságának egyik legkülönlegesebb darabja, melyben újraelemzi, újraértelmezi az emberi gyarlóság által megtépázott erkölcs alkalmazhatóságának jogosultságát, érvényességét.