Egyik legolvasottabb. Tömören így jelvényezte Rejtő Jenőt az egyik reklám annak okán, hogy emlékkötet keretében egy eddig nem publikált kisregénye, a Konzílium az őserdőben, megjelent. S valóban, Rejtő Jenő, alias P. Howard a magyar ponyva legnagyobb klasszikusa, aki nem mellesleg remek humorista és kabarészerző is volt, töretlen népszerűséggel bír. Az ellopott tragédia című emlékkötet az említett kisregény mellett Rejtőről szóló tanulmányokat, levelezéseket, újságcikket, verseket, biográfiát és képmellékletet is tartalmaz.

Nem éppen kedves, de mégis tanulságos történet a hetvenes évek végéről. Az akkor iskolaigazgatónk kiszúrta, hogy nagy szeretettel forgatjuk Rejtő Jenő regényeit, mire magához hívatta az érdeklődőket és közölte, hogy vegyük tudomásul, Rejtő Jenő művei silányak, úgynevezett ponyvák, melyek nem szolgálják megfelelően szellemi gyarapodásunkat. Szegény „jó” diri (aki amúgy iskolai pártitkár is volt) nem érezte, hogy ezzel csak olajat önt a tűzre, még vadabb elánnal vetettük magunkat Fülig Jimmy és Priszkos Fred történeteibe.
A tavaly nyáron megjelent Az ellopott tragédia című összegző kiadvány az eddigi legteljesebb Rejtő-dokumentum kötet. Irodalomtörténeti szempontból kimagasló értékű, s bár a könyv szerkesztője, a Petőfi Irodalmi múzeum „Rejtő-referens” munkatársa, Thuróczy Gergely szerint még korántsem teljes a Rejtő Jenő életét bemutató anyag, a folytatásra számítani kell. Ezzel együtt Az ellopott tragédia mégiscsak régóta várt könyv, melyből az eddigi lehető legtöbb ismeretet, adatot, irodalomtörténeti tényt lehet megtudni az íróról.
A teljes kutatási munka most olvasható eredménye még megkoronázódik azzal, hogy „új”, eddig nem publikált Rejtő-mű kerül az olvasók elé, ráadásul a Konzílium az őserdőben című kisregénynek egyből három változatát is megismerheti a közönség.
Azt már minden Rejtő-rajongó megszokhatta, hogy az írónál nincs sablon, folyton meglepi olvasóit. A most bemutatásra kerülő könyvben is számos különlegesség lát napvilágot. Így például az, hogy miként zajlott Rejtő és az Egyedül vagyunk szélsőjobbos lap pere, hogy milyen fordulatokkal folyt le az író első házasságának válópere, hogy 1927-ben egy állásinterjú kapcsán, miért vallotta magát Rejtő két évvel idősebbnek, hogy miként vált a harmincas években divatos operett- és kabarészerzővé, hogy hogyan magasztalta fel őt nyilvánosan Babits Mihály, hogy milyen viharos nőügyei voltak, és hogy elképzelhető-e, hogy Rejtő Jenő Sigmund Freudról mintázta Piszkos Fredet, a kapitányt.
Kiemelt irodalomtörténeti rész a kötet fotómelléklete, melyet Kabályi József, Rejtő bátyjának, Révai Gyula sógora adott a szerkesztőknek. A képek jelentős része családi fotó, melyből további fontos részletek derülnek ki az amúgy rendkívül homályos élettörténettel rendelkező Rejtő Jenőről.