Darvasi Ferenc vállalta, hogy minden különösebb apropótól nélkül egy remek interjúkötetben idézi fel Mándy Iván író alakját. A szerkesztői elv jó láthatóan azt az alkotót akarta megjeleníteni, aki kiemelkedő munkássága mellett feledhetetlen és felülmúlhatatlan személyiségével adott egyedit a magyar irodalomnak. Mándy úgy élt és úgy nyilvánult meg, ahogy regényeinek hősei. Igazi, szerethető, sajátságos különc, bohém volt.

A Köztünk vagy – Beszélgetések Mándy Ivánról egy igazi irodalomtörténeti csemege, egy eddig nem látott összegzés, mely a Kossuth-díjas íróról megnyilatkozó kortárs írókkal, költőkkel, szerkesztőkkel, fordítókkal, illetve élete párjaival készült beszélgetések, interjúk gyűjteménye. Az összeállításból kirajzolódik Mándy egyéni, alkotói élete, a megszokottól eltérő, sajátságos, mondhatni különc világa, habitusa, írói, emberi portréja. Különösen érdekes az a sokszínűség, ahogy az egyedi írásművészettel és egyedi beállítottsággal, életfelfogással, életértelmezéssel, viselkedéssel bíró Mándyt leírják egykori barátai, kedvesei, munkatársai, ismerői, kortársai. A sokféle szemszög Mándy Iván sokféle jellemvonását, szokását, portrévonalát, epizódjait mutatja meg. Mándyt egyfelől a magyar irodalom egyik „utolsó mohikánjának”, másfelől meditáló, szemlélődő munkamódszerrel alkotásában is egyedivé vált alakjának mondták a legtöbben. Egy olyan írónak, aki ösztönösen alkotott, aki saját nyelvet kreált az irodalmon belül, aki másokkal ellentétben manírok és allűrök helyett művészeti termékenységére helyezte a hangsúlyt. Természetessége és minden helyzetben természetes eleganciája, előzékeny viselkedése sokak számára vált rendkívül rokonszenvessé, s könnyen elfogadhatóvá. Engedtessék meg nekem, hogy azt írjam, hogy az interjúalanyoknak könnyű dolguk volt, hiszen Mándy egy rendkívül gazdag életművet hagyott az utókorra, miként élete is gazdag szellemiségben telt. Első művét 1943-ban adhatta ki, a Csőszház című kisregény után több, mint negyven regény, kisregény illetve novellagyűjtemény látott tőle napvilágot. Ezeken túl kilenc magyar filmnél volt forgatókönyvíró. Elismerései között kimagasló a József Attila-, a Kossuth- és a Déry Tibor-díj, illetve hogy  1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztségét töltötte be.
Az interjúkötetben többek között olvashatjuk Tóth Krisztina, John Batki, Román Panni, Lator László Corá Erzsébet, Márványi Judit, Márton László, Vári György, Kántor Péter, Simon Judit, Szilágyi Ágnes, Jelenits István, Ács Margit interjúba fogalmazott visszaemlékezését Mándy Ivánról.