Vannak szerény írók, akik aztán egyetlen művükkel fenekestül felforgatják a világot. Ilyen alkotó az 1955-ös születésű Rosalie Ham, aki bár számos rádió- és tévéjátékhoz írt forgatókönyvet, de míg ezek nem adták meg neki a hírnevet, addig első regénye, A ruhakészítő egy csapásra világsztárrá tette. Olyannyira, hogy írásából film is született.

Mesék és más írásművek is szólnak szabókról, népszerű szakma ez, ha valami életközeli, hétköznapi közeggel akarnak az alkotók bemutatni dolgokat. Rosalie Ham regényének főhőse Myrtle „Tilly” Dunnage, aki tízévesen bajba keveredett, amikor szülővárosában gyilkossággal vádolták meg. A lány kénytelen volt elköltözni, majd évtizedek múltán, amikor már profi szabó, visszatér Dungatar-ba. A húsz év nem múlt el nyomtalanul, s mint minden poros kisváros, az ausztrál kisváros is megőrizte „urban legend”-jeit, így Tilly történetét is, így a főhősnőt fagyos környezet fogadja. Ennek ellenére beindítja ruhakészítő stúdióját, ahol a nagyvilági divatot követő, sőt azt néha megelőző ruhaköltemények készülnek. Természetesen a maradi kisvárosiak először nagyon nehezen fogadják el az új, helyi divatkreátort, de aztán néhány hangadót mégis sikerül Tillynek megnyernie, így elkezdődhet a sorozatgyártás, és egyre többen mennek el szabóságába, hogy alkatuknak és egyéniségüknek megfelelő ruhát készíttessenek.  S a történet innentől akár lehetne egy kissé csöpögős, túl romantikus, happy endre végződő história is, de a szerző másként látta és a mű második felében újra felkorbácsolódnak az indulatok, amikor a városka lakóinak egy része ismét Tillyt vádolja meg egy gyilkossággal. Tilly ezúttal nem menekül el az igaztalan vádak elől, hanem szembenéz gyalázóival és kegyetlen bosszút esküszik.
A történet olyannyira ütős lett, hogy abból idén mozifilm is készült, mégpedig a Titanicból ismert Kate Winslet címszereplésével.  A tizenöt évvel ezelőtt megjelent regény sikere tehát tovább él, a szerző Rosalie Ham ázsiója még inkább. Mert bár regénye nem kínál újat a hatvanas évek Ausztráliájában játszódó történet szerint, de az egyszerre romantikus, idilli és izgalmas história tovább erősíti azt a nem is városi legendát, hogy a nők ugyanolyan erősek, mint a férfiak, csak megfelelő helyzetbe kell, hogy sodorja őket az élet.