Négy szél Erdélyben
Elveszni a magyar történelem rejtelmeiben, útvesztőiben, az anyaországon túl rekedt magyarság gondolataiban: nálunk, az egykori Csehszlovákiában, tiltott zóna volt ez nekünk, felvidéki magyaroknak. És persze ostoba próbálkozás: nem lehet széthasítani egy nemzet múltját.
Passuth László regénye mintegy pólyaként köti össze a szétszabdalt nemzetet, és adja újra és újra azt a megnyugtató bizonyosságot, amely egyedül képes arra, hogy megtartsa e Kárpát-medencét otthonául választott népet. Passuth László kora-ifjúsága éveit, élete két évtizedét Kolozsvárott töltötte, ebben a nyughatatlan, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű század eleji városban. A múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött. S hogy mennyire nem eredménytelenül, azt Passuth László páratlanul népszerű történelmi regényeinek egész sora igazolja.
A Négy szél Erdélyben a XVI. század Erdélyét mutatja be, s elsősorban egy kis fejedelemséget szorongató problémákkal ismertet meg bennünket. A regény Erdély történelmének néhány évéről szól, arról a néhány évről, mely Báthory István fejedelemmé választásától megkoronázásáig, a lengyel királyok rezidenciájába való bejutásig eltelik.
Báthory a Békes-féle lázadás vezetőit kivégezteti, a rendek hatalmát megtöri, nem adja vissza a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat, jobbágyoknak tekinti őket. Tetteinek, intézkedéseinek természetesen mindig politikai oka van: a két nagyhatalom közé szorult Erdélyt mindenáron meg akarja menteni, s tudja, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az országon belül megtör minden ellenállást.
Passuth László mindezt egy történész pontosságával mondja el. A Négy szél Erdélyben mégsem száraz történelemkönyv, hanem érdekes regény, melyben Passuth történelmi figurákat állít talpra, hogy aztán megmutassa sorsukat és emberi arcukat. Külön gondolatviláguk van, politikai és emberi gondokkal, s a hétköznapok valósága fölé emelő gondolatokkal, sajátos titkokkal, félelmekkel és reményekkel.
Passuth László regénye mintegy pólyaként köti össze a szétszabdalt nemzetet, és adja újra és újra azt a megnyugtató bizonyosságot, amely egyedül képes arra, hogy megtartsa e Kárpát-medencét otthonául választott népet. Passuth László kora-ifjúsága éveit, élete két évtizedét Kolozsvárott töltötte, ebben a nyughatatlan, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű század eleji városban. A múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött. S hogy mennyire nem eredménytelenül, azt Passuth László páratlanul népszerű történelmi regényeinek egész sora igazolja.
A Négy szél Erdélyben a XVI. század Erdélyét mutatja be, s elsősorban egy kis fejedelemséget szorongató problémákkal ismertet meg bennünket. A regény Erdély történelmének néhány évéről szól, arról a néhány évről, mely Báthory István fejedelemmé választásától megkoronázásáig, a lengyel királyok rezidenciájába való bejutásig eltelik.
Báthory a Békes-féle lázadás vezetőit kivégezteti, a rendek hatalmát megtöri, nem adja vissza a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat, jobbágyoknak tekinti őket. Tetteinek, intézkedéseinek természetesen mindig politikai oka van: a két nagyhatalom közé szorult Erdélyt mindenáron meg akarja menteni, s tudja, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az országon belül megtör minden ellenállást.
Passuth László mindezt egy történész pontosságával mondja el. A Négy szél Erdélyben mégsem száraz történelemkönyv, hanem érdekes regény, melyben Passuth történelmi figurákat állít talpra, hogy aztán megmutassa sorsukat és emberi arcukat. Külön gondolatviláguk van, politikai és emberi gondokkal, s a hétköznapok valósága fölé emelő gondolatokkal, sajátos titkokkal, félelmekkel és reményekkel.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán