Tudósok a hatalomról
Az Országos Széchényi Könyvtár bő másfél évtizede minden évben, a nemzeti könyvtár megalapítására is emlékezve rendezi meg Tudományos Ülésszakát, melyen főképp az intézmény kutatói számolnak be eredményeikről, de kívülük az akadémiai és egyetemi szféra előadói is tartanak előadásokat. Ebben az évben november 25-én és 26-án rendezik meg a tudományos konferenciát, melynek időpontja egyúttal a Magyar Tudomány Ünnepéhez is kapcsolódik.
A tematikus tanácskozás témája a hatalom lesz, illetve a hatalom megjelenítési formái a tudományokban és művészetekben címe pedig: A hatalom reprezentációi, hatalmi diskurzusok.
A szervezők szerint hatalom fogalmának és reprezentációjának középpontba állítása lehetőséget kínál arra, hogy az OSZK kutatói feltárják a hatalom elméleti kereteit, bemutassák a hatalom működését, rámutassanak az egyházi, királyi, főúri, állami hatalom különféle reprezentációira, például arra, hogyan tükrözi a hatalom legitimációjának szándékait, illetve a hatalom kritikáját a képzőművészet, az irodalomban, a zene, a színházművészet, az építészet, a könyv- és sajtótörténet.
November 25-én két szekcióban, az elhangzó előadások az önmegvalósítás, önreprezentáció főúri, uralkodói, egyházi formáit, az elnyomás és ellenállás, politika és ellenzék jelenségeit tárgyalják a 15. századtól egészen a 19. század legvégéig.
November 26-án az ’56-os Intézet kutatói a hatalom és társadalom különféle 20. századi diskurzusait vizsgálják egy önálló panel keretében, majd az előadások a hatalom különféle (művészeti) lenyomatainak szintén 20. századi területeire és kérdéseire fókuszálnak.
Az érdeklődők Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI) Hatalom és értelmiség: kora újkori perspektívák, Takáts József (PTE BTK) A Buda halála politikája és Standeisky Éva (MTA doktora, címzetes egyetemi tanár) A hatalom kapui. Értelmiségiek közszerepben című előadásait hallgathatják meg. Hende Fanni az OSZK kutatója az uralkodó-bevonuláson elhangzott köszöntőbeszédekről tart előadást, Garadnai Erika elmondja, miképpen válhatott a hitvita, mint a főúri reprezentáció eszközévé a 17. században, Vesztróczy Zsolt Mikszáth Kálmán írásai alapján mutatja be a dualista kormányzat és a parlament működését, Elbe István a Kossuth-irattár tükrében egy izgalmas sajtóper történetéről mesél, Ungváry Krisztián a magyarországi németek 1946- ban történt elűzése kapcsán a hatalom és a manipuláció összefüggéseit tárja fel, Vasné Tóth Kornélia a arról tart előadást, hogyan jelenik meg a világi és egyházi hatalmi szimbolika az ex libriseken. Rajtuk kívül azonban számos terület szakértője fog beszélni a hatalom különféle megjelenési formáiról. Érdemes lesz ellátogatni e két nap valamelyikén az Országos Széchényi Könyvtárba. A konferencia további részleteiről az OSZK honlapján tájékozódhatnak, ahol megtalálhatók az előadások rövid összefoglalói is.
A tudományos konferencia írásos anyagának válogatott, szerkesztett tartalma – ahogyan az előző években is – az OSZK és Gondolat kiadó által jegyzett Bibliotheca Scientiae & Artis sorozat 8. köteteként jelenik majd meg, 2016 első felében.
A tematikus tanácskozás témája a hatalom lesz, illetve a hatalom megjelenítési formái a tudományokban és művészetekben címe pedig: A hatalom reprezentációi, hatalmi diskurzusok.
A szervezők szerint hatalom fogalmának és reprezentációjának középpontba állítása lehetőséget kínál arra, hogy az OSZK kutatói feltárják a hatalom elméleti kereteit, bemutassák a hatalom működését, rámutassanak az egyházi, királyi, főúri, állami hatalom különféle reprezentációira, például arra, hogyan tükrözi a hatalom legitimációjának szándékait, illetve a hatalom kritikáját a képzőművészet, az irodalomban, a zene, a színházművészet, az építészet, a könyv- és sajtótörténet.
November 25-én két szekcióban, az elhangzó előadások az önmegvalósítás, önreprezentáció főúri, uralkodói, egyházi formáit, az elnyomás és ellenállás, politika és ellenzék jelenségeit tárgyalják a 15. századtól egészen a 19. század legvégéig.
November 26-án az ’56-os Intézet kutatói a hatalom és társadalom különféle 20. századi diskurzusait vizsgálják egy önálló panel keretében, majd az előadások a hatalom különféle (művészeti) lenyomatainak szintén 20. századi területeire és kérdéseire fókuszálnak.
Az érdeklődők Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI) Hatalom és értelmiség: kora újkori perspektívák, Takáts József (PTE BTK) A Buda halála politikája és Standeisky Éva (MTA doktora, címzetes egyetemi tanár) A hatalom kapui. Értelmiségiek közszerepben című előadásait hallgathatják meg. Hende Fanni az OSZK kutatója az uralkodó-bevonuláson elhangzott köszöntőbeszédekről tart előadást, Garadnai Erika elmondja, miképpen válhatott a hitvita, mint a főúri reprezentáció eszközévé a 17. században, Vesztróczy Zsolt Mikszáth Kálmán írásai alapján mutatja be a dualista kormányzat és a parlament működését, Elbe István a Kossuth-irattár tükrében egy izgalmas sajtóper történetéről mesél, Ungváry Krisztián a magyarországi németek 1946- ban történt elűzése kapcsán a hatalom és a manipuláció összefüggéseit tárja fel, Vasné Tóth Kornélia a arról tart előadást, hogyan jelenik meg a világi és egyházi hatalmi szimbolika az ex libriseken. Rajtuk kívül azonban számos terület szakértője fog beszélni a hatalom különféle megjelenési formáiról. Érdemes lesz ellátogatni e két nap valamelyikén az Országos Széchényi Könyvtárba. A konferencia további részleteiről az OSZK honlapján tájékozódhatnak, ahol megtalálhatók az előadások rövid összefoglalói is.
A tudományos konferencia írásos anyagának válogatott, szerkesztett tartalma – ahogyan az előző években is – az OSZK és Gondolat kiadó által jegyzett Bibliotheca Scientiae & Artis sorozat 8. köteteként jelenik majd meg, 2016 első felében.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán