2007-es első megjelenése óta többszörös kiadást ért meg Egyed Ákos A székelyek rövid, képes története című kötet. A kiadvány két elvárásnak is megfelel tehát: egyrészt az illusztrációk sűrű sora miatt könnyed „fogyaszthatóságot” ígér, másrészt tömören, a lényeget kiemelve kapjuk meg a székelyek históriáját.

Egyed Ákos egy hosszú sorba állt be kötetével, mely azon kiadványok sorozatát erősíti, melyek szerzői megkísérelték a székely nép történetét elmondani. A téma népszerűsége is indokolja és okolja, hogy többféle sajátosság alapján illetve módszerrel kerüljön a magyarok kezébe a székely história. Ez a most újra kiadott változat talán, ha lehet ezt mondani, az eddigiek között a legkorszerűbb.
Egyed Ákos könyve a kezdetektől 1918-ig tartó évszázadokról olvashatunk. A 20. század eleji hatalomváltásig a székelyek többnyire a katonáskodással voltak leginkább elfoglalva, olvashatjuk a kötetben. Szőcs János történész többek között így vélekedik az ebben a témában írt kötetekről: „Az utóbbi, közel százévnyi időben a székelység történetét átfogóan tárgyaló munkák, amelyek számomra is elérhetőek voltak.  Ideszámítom Balás Gábornak az 1984-ben kiadott könyvét, amely A székelyek nyomában címet viseli. Az elmúlt évben Egyed Ákos munkáját, A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig címmel a csíkszeredai Pallas-Akadémia jelentette meg. E munkák közül az Egyed Ákosé és a Szádeczky Kardoss Lajosé tudományos megalapozottságú szakmunka. Azonban a többi szerző munkája is számos megszívlelendő gondolatot és figyelmet érdemlő adatot tartalmaz.”
Egyed Ákos leginkább a már említett katonáskodásra helyezi könyvében a hangsúlyt. Ez tűnik ki a hunok kora óta tartó időszakokból, illetve a különböző magyar királyok neve által fémjelzett időszakokban is. Az talán történelmet ismerő nem titok, hogy a székelyföldi öntudat, a székelyföldi önállóság, a székely virtus, székely haditudomány oly annyira erős volt már hosszú évszázadokkal ezelőtt is, hogy a székelyek lakta vidék, bár mindvégig Magyarországhoz tartozott, annak minden más területhez képest legerősebb egyediségei, hagyományai, kötődései, szokásai, lakóinak elszánt életvitele és sorsviselete mégis láthatatlan határvonallal jelölve mutatta saját belső világát. A kötet érdekessége és egyben ki nem mondott célja is, hogy megmutatja: miként maradhatott fent az viharosabbnál-viharosabb évszázadok alatt a székelyek földje, miként őrizhette meg világszerte ismert és elismert tradícióit a székely nép, és hogyan őrizhették meg a székelyek identitásuk minden ősrégi elemét.