Nem könyv, de az írott kultúránk szerves, mára egyre hátrébb szoruló része: október első napja a magyar „levelezési lap” születésének hagyományos évfordulója. Sőt, nem csak a magyar, hanem a világ első képeslapjának évfordulója is minden év október 1-e, hiszen 1869-ben e napon hoztak forgalomba a világon először ilyen típusú postai küldeményt, az Osztrák-Magyar Monarchiában.

A képes levelezőlap vagy képeslap olyan postai küldemény, amely zárt boríték nélkül is feladható. Egyik oldalát jellemzően valamilyen illusztráció díszíti, másik oldalán található a címzés és az írott üzenet.
1869-es bevezetését megelőzően csak zárt borítékban lehetett küldeményt feladni, de a képeslap hamar elterjedt: Párizsban, 1878. június 1-jén a nemzetközi postakonferencián elfogadták hivatalos postai küldeménynek, méretét 140×90 mm-ben állapították meg. A képeslap gyors karriert futott be, már megjelenése napján tízezer darab fogyott belőle, 1871-ben két és félmilliót kézbesítettek belőle, két évvel később már évi hat és félmilliót.
Népszerűsége egy évszázadon keresztül többé-kevésbé töretlen volt, családi események, ünnepek, utazások „hírvivője” volt, egészen a közelmúlt információtechnológiai robbanásáig.
A „szelfik” és a közösségi oldalak korában talán kissé archaikusnak hat, holott alig egy évtizeddel ezelőtt még az egyik leggyakoribb postai küldemény volt a képeslap, még akkor is, ha esetenként egy-egy nyaralás során feladott küldemény később érkezett meg a címzettekhez, mint a lapot feladó személy maga.
A képeslapok varázsa azok végeláthatatlan sokszínűségében rejlett, igaz a képeslapkiadás csak a postai bevezetésénél jóval később, a millenium évében kapott szárnyra Magyarországon. A millenium évében egy harminckét lapos sorozat jelent meg az Ezredéves Kiállításra (témái: milleniumi kiállítás, budapesti látképek, tájképek, történelmi jelenetek és életképek, Horvátország és Szlavónia), és ez a kor festőit, grafikusait is megihlette. Ezzel megkezdődött a tömeges képeslapkiadás, a művészek által megrajzolt lapok másolatait a nyomdák sokszorosították. Az első, egy évszázadon keresztül szinte alig változó szerkezetű üdvözlőlap még ez évben megjelent, az „Üdvözlet Budapestről” feliratú lap mintájára megindult a lapok tömeggyártása.
A második világháborút követő államosítás alaposan megnyirbálta a képeslapok „szabadságát” is, az addigi szabadpiac helyett központi lapkiadás kezdődött, sokáig csak és kizárólag a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adott ki képeslapokat, majd 1970-ben a Kartográfiai Vállalat is csatlakozott a kiadáshoz. A kínálat ennek megfelelően jelentősen korlátozódott, a lapok iránti kereslet azonban továbbra is megmaradt.
A rendszerváltást követően új lendületet kapott a képeslapkiadás, egészen különleges, extrém grafikájú és alkalmakra szóló lapok gazdagították a kínálatot.
A képeslap karrierje az internet terjedésével párhuzamosan tört meg: néhány kiemelten fontos eseménytől eltekintve ma már jórészt felváltották szerepét a gyorsabb és korlátlan címzetthez gyakorlatilag ingyen eljuttatható közösségi alkalmazások.