A képeslap születése
Nem könyv, de az írott kultúránk szerves, mára egyre hátrébb szoruló része: október első napja a magyar „levelezési lap” születésének hagyományos évfordulója. Sőt, nem csak a magyar, hanem a világ első képeslapjának évfordulója is minden év október 1-e, hiszen 1869-ben e napon hoztak forgalomba a világon először ilyen típusú postai küldeményt, az Osztrák-Magyar Monarchiában.
A képes levelezőlap vagy képeslap olyan postai küldemény, amely zárt boríték nélkül is feladható. Egyik oldalát jellemzően valamilyen illusztráció díszíti, másik oldalán található a címzés és az írott üzenet.
1869-es bevezetését megelőzően csak zárt borítékban lehetett küldeményt feladni, de a képeslap hamar elterjedt: Párizsban, 1878. június 1-jén a nemzetközi postakonferencián elfogadták hivatalos postai küldeménynek, méretét 140×90 mm-ben állapították meg. A képeslap gyors karriert futott be, már megjelenése napján tízezer darab fogyott belőle, 1871-ben két és félmilliót kézbesítettek belőle, két évvel később már évi hat és félmilliót.
Népszerűsége egy évszázadon keresztül többé-kevésbé töretlen volt, családi események, ünnepek, utazások „hírvivője” volt, egészen a közelmúlt információtechnológiai robbanásáig.
A „szelfik” és a közösségi oldalak korában talán kissé archaikusnak hat, holott alig egy évtizeddel ezelőtt még az egyik leggyakoribb postai küldemény volt a képeslap, még akkor is, ha esetenként egy-egy nyaralás során feladott küldemény később érkezett meg a címzettekhez, mint a lapot feladó személy maga.
A képeslapok varázsa azok végeláthatatlan sokszínűségében rejlett, igaz a képeslapkiadás csak a postai bevezetésénél jóval később, a millenium évében kapott szárnyra Magyarországon. A millenium évében egy harminckét lapos sorozat jelent meg az Ezredéves Kiállításra (témái: milleniumi kiállítás, budapesti látképek, tájképek, történelmi jelenetek és életképek, Horvátország és Szlavónia), és ez a kor festőit, grafikusait is megihlette. Ezzel megkezdődött a tömeges képeslapkiadás, a művészek által megrajzolt lapok másolatait a nyomdák sokszorosították. Az első, egy évszázadon keresztül szinte alig változó szerkezetű üdvözlőlap még ez évben megjelent, az „Üdvözlet Budapestről” feliratú lap mintájára megindult a lapok tömeggyártása.
A második világháborút követő államosítás alaposan megnyirbálta a képeslapok „szabadságát” is, az addigi szabadpiac helyett központi lapkiadás kezdődött, sokáig csak és kizárólag a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adott ki képeslapokat, majd 1970-ben a Kartográfiai Vállalat is csatlakozott a kiadáshoz. A kínálat ennek megfelelően jelentősen korlátozódott, a lapok iránti kereslet azonban továbbra is megmaradt.
A rendszerváltást követően új lendületet kapott a képeslapkiadás, egészen különleges, extrém grafikájú és alkalmakra szóló lapok gazdagították a kínálatot.
A képeslap karrierje az internet terjedésével párhuzamosan tört meg: néhány kiemelten fontos eseménytől eltekintve ma már jórészt felváltották szerepét a gyorsabb és korlátlan címzetthez gyakorlatilag ingyen eljuttatható közösségi alkalmazások.
A képes levelezőlap vagy képeslap olyan postai küldemény, amely zárt boríték nélkül is feladható. Egyik oldalát jellemzően valamilyen illusztráció díszíti, másik oldalán található a címzés és az írott üzenet.
1869-es bevezetését megelőzően csak zárt borítékban lehetett küldeményt feladni, de a képeslap hamar elterjedt: Párizsban, 1878. június 1-jén a nemzetközi postakonferencián elfogadták hivatalos postai küldeménynek, méretét 140×90 mm-ben állapították meg. A képeslap gyors karriert futott be, már megjelenése napján tízezer darab fogyott belőle, 1871-ben két és félmilliót kézbesítettek belőle, két évvel később már évi hat és félmilliót.
Népszerűsége egy évszázadon keresztül többé-kevésbé töretlen volt, családi események, ünnepek, utazások „hírvivője” volt, egészen a közelmúlt információtechnológiai robbanásáig.
A „szelfik” és a közösségi oldalak korában talán kissé archaikusnak hat, holott alig egy évtizeddel ezelőtt még az egyik leggyakoribb postai küldemény volt a képeslap, még akkor is, ha esetenként egy-egy nyaralás során feladott küldemény később érkezett meg a címzettekhez, mint a lapot feladó személy maga.
A képeslapok varázsa azok végeláthatatlan sokszínűségében rejlett, igaz a képeslapkiadás csak a postai bevezetésénél jóval később, a millenium évében kapott szárnyra Magyarországon. A millenium évében egy harminckét lapos sorozat jelent meg az Ezredéves Kiállításra (témái: milleniumi kiállítás, budapesti látképek, tájképek, történelmi jelenetek és életképek, Horvátország és Szlavónia), és ez a kor festőit, grafikusait is megihlette. Ezzel megkezdődött a tömeges képeslapkiadás, a művészek által megrajzolt lapok másolatait a nyomdák sokszorosították. Az első, egy évszázadon keresztül szinte alig változó szerkezetű üdvözlőlap még ez évben megjelent, az „Üdvözlet Budapestről” feliratú lap mintájára megindult a lapok tömeggyártása.
A második világháborút követő államosítás alaposan megnyirbálta a képeslapok „szabadságát” is, az addigi szabadpiac helyett központi lapkiadás kezdődött, sokáig csak és kizárólag a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adott ki képeslapokat, majd 1970-ben a Kartográfiai Vállalat is csatlakozott a kiadáshoz. A kínálat ennek megfelelően jelentősen korlátozódott, a lapok iránti kereslet azonban továbbra is megmaradt.
A rendszerváltást követően új lendületet kapott a képeslapkiadás, egészen különleges, extrém grafikájú és alkalmakra szóló lapok gazdagították a kínálatot.
A képeslap karrierje az internet terjedésével párhuzamosan tört meg: néhány kiemelten fontos eseménytől eltekintve ma már jórészt felváltották szerepét a gyorsabb és korlátlan címzetthez gyakorlatilag ingyen eljuttatható közösségi alkalmazások.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból