Frankfurti veszélyek
A könyves szakmában különlegesnek számító biztonsági intézkedések mellett nyitották meg kedd este a 67. Frankfurti Könyvvásárt, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozóját. A rendkívüli biztonsági előírások oka az volt, hogy a szervezők – dacolva a szólásszabadság korlátozására törekvő fundamentalista erőkkel – Salman Rushdie írót kérték föl az egyik megnyitóbeszéd elmondására.
Rushdie szerepeltetése egyfelől rendkívüli felháborodást keltett egyes mohamedán országokban, Irán, mint arról beszámoltunk, le is mondta részvételét, és az iszlám országokat a könyvvásár bojkottjára szólította föl. Teheránt azért érinti különösen közelről a muszlim vallású író szerepvállalása, mert 1988-ban Sátáni versek című kötete miatt Khomeini ajatollah iráni vezető az író meggyilkolására felszólító vallási parancsot, fatvát adott ki. Igaz, azóta a perzsa államnak kisebb baja is nagyobb Rushdie üldözésénél, mégis, mivel a fatva érvényben van, s így Irán jelenléte a könyvvásáron nem egyeztethető össze az iszlám állam által követett irányvonallal.
Másfelől azonban a vásár szervezői a véleménynyilvánítás szabadságának témája köré építették a rendezvény legfontosabb eseményeit, és – mint azt a vásár igazgatója, Jürgen Boos megfogalmazta –Rushdie élete és életműve befolyásos hanggá tette az írót abban a globális vitában, ami a véleménynyilvánítás szabadságáról zajlik.
Rushdie kedd este a könyvvásár megnyitója alkalmából tartott sajtóértekezleten úgy fogalmazott: „A gondolat és a szó szabadsága a vallási türelmetlenség és a politikai korrektség béklyója miatt is védelemre szorul.” Hangsúlyozta, hogy a „véleményszabadság nélkül valamennyi szabadságjog elenyészik”, sőt végső soron „a véleményszabadság korlátozása nemcsak cenzúra, hanem támadás az emberi természet ellen.” A kedd esti megnyitóünnepségen hasonló gondolatokat fogalmazott meg a német a könyvkiadók és könyvkereskedők egyesületének elnöke, Heinrich Riethmüller, aki leszögezte, hogy a szólásszabadság és a publikáció szabadsága nem lehet vita tárgya, mert a szabad és demokratikus társadalom alapját jelenti.
A vásáron egyébként több mint száz országból nagyjából hétezer háromszáz kiállító vesz részt. A világ legnagyobb könyves eseményére idén is jó háromszázezer látogatót – több, mint négyezer eseménnyel, konferenciákkal, felolvasásokkal, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal – várnak a szervezők. A vásáron természetesen Magyarország is jelen lesz. A magyar bemutatkozást a Balassi Intézet Publishing Hungary programja szervezi, s olyan magyar szerzők műveit mutatják be, amelyeknek német fordítása a közelmúltban jelent meg. Az idei vásáron az érdeklődők megismerkedhetnek Tóth Krisztina Akvárium című kötetével, Dragomán György Máglya című regényével, Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboz című munkájával és Gárdos Péter Hajnali láz című könyvével.
Rushdie szerepeltetése egyfelől rendkívüli felháborodást keltett egyes mohamedán országokban, Irán, mint arról beszámoltunk, le is mondta részvételét, és az iszlám országokat a könyvvásár bojkottjára szólította föl. Teheránt azért érinti különösen közelről a muszlim vallású író szerepvállalása, mert 1988-ban Sátáni versek című kötete miatt Khomeini ajatollah iráni vezető az író meggyilkolására felszólító vallási parancsot, fatvát adott ki. Igaz, azóta a perzsa államnak kisebb baja is nagyobb Rushdie üldözésénél, mégis, mivel a fatva érvényben van, s így Irán jelenléte a könyvvásáron nem egyeztethető össze az iszlám állam által követett irányvonallal.
Másfelől azonban a vásár szervezői a véleménynyilvánítás szabadságának témája köré építették a rendezvény legfontosabb eseményeit, és – mint azt a vásár igazgatója, Jürgen Boos megfogalmazta –Rushdie élete és életműve befolyásos hanggá tette az írót abban a globális vitában, ami a véleménynyilvánítás szabadságáról zajlik.
Rushdie kedd este a könyvvásár megnyitója alkalmából tartott sajtóértekezleten úgy fogalmazott: „A gondolat és a szó szabadsága a vallási türelmetlenség és a politikai korrektség béklyója miatt is védelemre szorul.” Hangsúlyozta, hogy a „véleményszabadság nélkül valamennyi szabadságjog elenyészik”, sőt végső soron „a véleményszabadság korlátozása nemcsak cenzúra, hanem támadás az emberi természet ellen.” A kedd esti megnyitóünnepségen hasonló gondolatokat fogalmazott meg a német a könyvkiadók és könyvkereskedők egyesületének elnöke, Heinrich Riethmüller, aki leszögezte, hogy a szólásszabadság és a publikáció szabadsága nem lehet vita tárgya, mert a szabad és demokratikus társadalom alapját jelenti.
A vásáron egyébként több mint száz országból nagyjából hétezer háromszáz kiállító vesz részt. A világ legnagyobb könyves eseményére idén is jó háromszázezer látogatót – több, mint négyezer eseménnyel, konferenciákkal, felolvasásokkal, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal – várnak a szervezők. A vásáron természetesen Magyarország is jelen lesz. A magyar bemutatkozást a Balassi Intézet Publishing Hungary programja szervezi, s olyan magyar szerzők műveit mutatják be, amelyeknek német fordítása a közelmúltban jelent meg. Az idei vásáron az érdeklődők megismerkedhetnek Tóth Krisztina Akvárium című kötetével, Dragomán György Máglya című regényével, Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboz című munkájával és Gárdos Péter Hajnali láz című könyvével.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból