Bibliát kap a pápa
Kézírásos bibliamásolat készült Ferenc pápa számára Szegeden, az öt kötetet zarándokok adják át október 14-én az egyházfőnek.
Benyik György bibliakutató elmondta, hogy az eredeti terv 1983-ban fogant, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos házban az odalátogató vendégek másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első lapot Kemény Lajos atya, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter bíboros is másolta a szövegét. A folyamat néhány év után megszakadt, de tavaly Benyik György, a Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa újra felkarolta az ötletet. A munka a szegedi katolikus plébániákon kezdődött, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint számosan a Kárpát-medencében.
A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra és lakóhelyre való tekintet nélkül, volt köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, rendvédelmi szerv képviselője, de fogvatartott is – közölte a plébános.
A jelentkezők egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal – az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldat tesz ki –, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi másoló kellett létrejöttéhez.
A teológus azt mondta, hogy Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ilyen ökumenikus összefogásból szülessék meg a magyar fordítású biblia kézi másolata.
A Szent Gellért-plébániaközösség temploma felszentelésének negyvenedik évfordulójára – szeptember 21-re – elkészült bibliát több mint negyven zarándok adja majd át Ferenc pápának nyilvános kihallgatás keretében október 14-én.
Benyik György bibliakutató elmondta, hogy az eredeti terv 1983-ban fogant, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos házban az odalátogató vendégek másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első lapot Kemény Lajos atya, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter bíboros is másolta a szövegét. A folyamat néhány év után megszakadt, de tavaly Benyik György, a Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa újra felkarolta az ötletet. A munka a szegedi katolikus plébániákon kezdődött, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint számosan a Kárpát-medencében.
A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra és lakóhelyre való tekintet nélkül, volt köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, rendvédelmi szerv képviselője, de fogvatartott is – közölte a plébános.
A jelentkezők egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal – az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldat tesz ki –, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi másoló kellett létrejöttéhez.
A teológus azt mondta, hogy Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ilyen ökumenikus összefogásból szülessék meg a magyar fordítású biblia kézi másolata.
A Szent Gellért-plébániaközösség temploma felszentelésének negyvenedik évfordulójára – szeptember 21-re – elkészült bibliát több mint negyven zarándok adja majd át Ferenc pápának nyilvános kihallgatás keretében október 14-én.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból