Christopher Clark neves cambridge-i történészprofesszor új szemszögből vizsgálja a 20. század első nagy világégését: háborús konfliktusok és részletes eseménytörténet helyett azokra a bonyolult történésekre és viszonyokra összpontosít, amelyek a háborút legkevésbé sem áhító, döntéshelyzetben lévő politikusokat a brutális összecsapáshoz vezették.

Az eseményeket lépésről lépésre izgalmas fordulatokban elénk táró elbeszélésből, amelynek helyszínei – többek közt Bécs, Berlin, Szentpétervár, London és Belgrád – már-már filmszerűen váltakoznak, megtudhatjuk, milyen kölcsönös félreértések, akaratlan jelzések és félelemmé erősödő gyanakvások vezettek ahhoz, hogy a meglévő feszültségekből világháború robbant ki. Az Alvajárókat a The New York Times Book Review 2013-ban az év legjobb tíz könyve közé választotta.
A Park Kiadó gondozásában megjelent kötet hihetetlenül izgalmas olvasmány. Gondolatmenetének vezérfonala, hogy „1914 júliusának eseményeit csak akkor érthetjük meg, ha végigkövetjük útjukon a döntéseket hozó figurákat.” Vajon azok az emberek, akiknek a döntései a háborúba sodorták a világot, miért látták és értelmezték úgy a dolgokat, ahogyan azt tették?
„Célom az volt” – írta a szerző, Christopher Clark – „hogy a lehető legelevenebben és leghívebben idézzem meg a rendkívül nagy jelentőségű döntéshelyzeteket, amelyekkel az európai politika kulcsfigurái szembesültek 1914 nyarán.”
A Die Zeit értékelése szerint – amelyet magam sem vitatnék – a cambridge-i histórikus újból vitára bocsátja a kérdést, hogy kit terhel a felelősség az első világháború kirobbantásáért. „Lehet, hogy meg kell változtatnunk azt a felfogást – írja a kritikus – miszerint a fő felelősök a németek voltak.”
A monarchiáról nem is beszélve.
Azért – engedtessék meg ennyi e sorok írójának – nekem az a parádés történet tetszett talán a legjobban, amikor Alaxandar szerb király oltár elé akarja vezeti egy kétes hírű pasas még kétesebb előéletű nejét, bizonyos Draga Masint. Ezt már Gyorgye Gencsics belügyminiszter sem tudja elviselni és szól az uralkodónak, hogy „Felség, nem veheti el ezt az asszonyt. Összefeküdt ez mindenkivel. Velem is…” Persze elveszi. Aztán évek múlva, összeesküvők mészárolják le a királyt és a királynőt, s naná, Gencsics is részt vesz a merényletben.
Ilyen és ehhez hasonló finomságokkal teletűzdelt izgalmas, tanulságos remekmű Mr. Clark munkája.