Horthy, Rákosi, Kádár és a magyar popzene
Kötet jelent meg a magyar populáris zenéről. A könyv az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig bemutatja egyebek közt a slágereket.
Műfajok, stílusok, kultúrák címmel jelent meg a 2014 telén az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudomány Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézetében megrendezett kétnapos konferencia előadásaiból összeállított kötet. A válogatás tizenhárom tanulmányt tartalmaz a magyar populáris zenéről. A könyv az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig képet ad arról, hogy kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott a populáris zene. A válogatás bemutatja az operettet, a cigányzenét, a kommunista kultúrpolitikát és természetesen a leghíresebb slágereket. A kötet rendkívül összetett és sokrétű, hiszen a szerzők közt akadnak muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek valamit gyakorló zenészek.
A könyvben olvasható Ring Orsolya tanulmánya a polbeatet játszott Orfeo zenekarról, Tóth Eszter Zsófia írása a Fekete Lyukról, de megismerhetjük a legendás alternatív zenész, Vig Mihály filmzenei munkásságát Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport egykori, a Kampec Dolores jelenlegi tagjának tolmácsolásában. Mindemellett Loch Gergely a magyar kuplék történetét tárja fel, míg Imre Zoltán a Csárdáskirálynőn keresztül az operett világába enged bepillantást. Heltai Gyöngyi az aczéli kultúrpolitika zenész színházi életét mutatja be, míg Riskó Kata a cigányzenét egy étterem-monográfia nyomán. Az állampárt populáris zenéjéről Csatári Bence ír, míg a progresszív rockot Ignácz Ádám, az undergroundot Barna Emília, az audioformátumok és zenei technológiák kulturális megalkotását Tófalvy Tamás mutatja be.
A Rózsavölgyi és Társa Kiadó által gondozott Műfajok, stílusok, szubkultúrák – Tanulmányok a magyar populáris zenéről című kötet bemutatója péntek délután lesz az MTA BTK Zenetudományi Intézetében a budai várban.
Műfajok, stílusok, kultúrák címmel jelent meg a 2014 telén az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudomány Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézetében megrendezett kétnapos konferencia előadásaiból összeállított kötet. A válogatás tizenhárom tanulmányt tartalmaz a magyar populáris zenéről. A könyv az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig képet ad arról, hogy kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott a populáris zene. A válogatás bemutatja az operettet, a cigányzenét, a kommunista kultúrpolitikát és természetesen a leghíresebb slágereket. A kötet rendkívül összetett és sokrétű, hiszen a szerzők közt akadnak muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek valamit gyakorló zenészek.
A könyvben olvasható Ring Orsolya tanulmánya a polbeatet játszott Orfeo zenekarról, Tóth Eszter Zsófia írása a Fekete Lyukról, de megismerhetjük a legendás alternatív zenész, Vig Mihály filmzenei munkásságát Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport egykori, a Kampec Dolores jelenlegi tagjának tolmácsolásában. Mindemellett Loch Gergely a magyar kuplék történetét tárja fel, míg Imre Zoltán a Csárdáskirálynőn keresztül az operett világába enged bepillantást. Heltai Gyöngyi az aczéli kultúrpolitika zenész színházi életét mutatja be, míg Riskó Kata a cigányzenét egy étterem-monográfia nyomán. Az állampárt populáris zenéjéről Csatári Bence ír, míg a progresszív rockot Ignácz Ádám, az undergroundot Barna Emília, az audioformátumok és zenei technológiák kulturális megalkotását Tófalvy Tamás mutatja be.
A Rózsavölgyi és Társa Kiadó által gondozott Műfajok, stílusok, szubkultúrák – Tanulmányok a magyar populáris zenéről című kötet bemutatója péntek délután lesz az MTA BTK Zenetudományi Intézetében a budai várban.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból