Lehallgatva, kihallgatva

Ez az első alkalom, hogy magyar könyvkiadó lehallgatási hanganyagot tesz közzé. Rákosi Mátyás és Gerő Ernő 1962-es kihallgatásáról készült magnófelvételt böngészheti végig a kedves olvasó. A két rettegett – ám a maguk idejében a fanatizált tömegek által éltetett (?) – alakot Aczél György és Nógrádi Sándor faggatta a koncepciós perekben vitt szerepükről, felelősségükről. Mindketten igyekeztek tagadni.

A helyenként indulatos, éles szóváltásokkal tarkított párbeszéd egyedülálló módon elevenít fel egy korszakot, amit semmilyen írott dokumentum, vagy hivatalos film, és hanganyag nem tud ilyen élő közvetlenséggel visszaadni.
A le-, illetve kihallgatás időpontja Rákosi esetében 1962. július 17., míg Gerőnél 1962 augusztus eleje. Miért éppen ekkor került sor a meghallgatásra? Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár az 1956-os XX. kongresszus után öt évvel időszerűnek látta, hogy végleg leszámoljon a sztálini múlttal, és a hozzá köthető, esetleg Kína felé kacsingató ellenfeleivel, riválisaival.
Az olvasó számára nem kis feladat megszokni, a szereplők jellegzetes pártzsargonját, utalásaikat nagyon kevesek által ismert tényekre (?), a múlt ködéből felbukkanó holt lelkekre. Már régóta egyikük sem él, sem a hallgatók, sem kihallgatottak; pokoli érdekes miképp fújja tántoríthatatlanul mindegyik a magáét.
Hruscsov sem húzta sokáig 1964-ben a párton belüli ellenfelei eltávolították a hatalomból, helyére Leonyid Brezsnyevet választották meg. A megszokottól eltérően nem került börtönbe, de élete utolsó hét évét teljesen – lényegében házi őrizetben – visszavonultan és elszigetelten élte. Leváltása csendben történt, olyannyira, hogy a pesti humor viccel emlékezett az ukrán származású pártvezér bukására.
Íme: Brezsnyev és Koszigin (a későbbi miniszterelnök) sétálnak Moszkvában. Hruscsov éppen kinéz a lakása ablakából és odaszól: „Szervusztok, elvtársak!” Mire Brezsnyev: „Hallottad, leköszönt...”