Günter Grass utolsó kötete
Kedden mutatták be a nemrégiben elhunyt Günter Grass utolsó kötetét, melyet a halálát megelőzően szerkesztett – írja az MTI a német Der Spiegel-re hivatkozva. A szerkesztés szó nem véletlen, ugyanis az író nemcsak a tartalmát adta a könyvnek, de a borítót is ő tervezte, sőt, még a papírlapokat is ő választotta ki.
Az új kötet „megindító búcsúajándék Günter Grasstól, és egy irodalmi kísérlet, mellyel ismét nagyot alkotott” – mondta a könyvbemutatón Gerhard Steidl, a kötetet gondozó kiadó vezetője. A 176 oldalas mű, minek címe magyarul „Végességről” (Vonne Endlichkait – keletporosz nyelvjárás szerint) rövid prózai részekből áll, és az ezekhez mellékelt rajzokból, versekből tevődik össze. A Spiegel kritikusa szerint azonban a munkának az elkülönült részek ellenére is van egy határozott, jól kivehető menete. Hozzáteszi azt is, hogy egy olyan idős ember nyugalma és letisztultsága érezhető benne, aki „már minden harcát megvívta”.
A mű nem véletlenül van tele rajzokkal is, és az sem véletlen, hogy Günter Grass ilyen sokrétű alkotást hagyott hátra: hiszen nemcsak író volt, élénken vetette bele magát a festészetbe, szobrászatba, grafikába. Sőt, mit több, pályáját szobrászként és grafikusként kezdte, csak kicsivel később, de ezekkel párhuzamosan kezdett el írással foglalkozni a művészetek modern polihisztora.
Grass egyébkánt Gdanskban született (egykor Danzig), 1927-ben. Hatalmas és komoly életművét 1999-ben Nobel-díjjal is elismerték, azonban 2006-os, hatalmas vihart kavaró bejelentése miatt többen is követelték, hogy adja azt vissza. Grass ugyanis beismerte, hogy a második világháborúban Waffen SS tagként tevékenykedett, de állítása szerint a háborút ő egyetlen lövés leadása nélkül vészelte át. A bejelentés miatt felkavart porfelhőben elsősorban a különböző hitközösségek és szervezetek emelték fel szavukat, de több író is erősen kritizálta, hogy vallásával hatvanegy évet várt (miközben Grass műveiben oly hevesen hangsúlyozza a múlttal való szembenézést). Ettől az affértól eltekintve – sőt, tulajdonképpen ezzel együtt is – Günter Grass irodalmi és képzőművészeti nagysága vitathatatlan. Már az első műve (A bádogdob) meghozta neki a világsikert, és mindez az idén áprilisban bekövetkezett haláláig töretlen maradt. Nyolcvanhét éves korában, Lübeckben hunyt el.
A göttingeni Steidl kiadó szerint nem lehet azzal számolni, hogy előkerül egy újabb mű a Grass-hagyatékból, de a naplóinak kiadása még hátra van.
Az új kötet „megindító búcsúajándék Günter Grasstól, és egy irodalmi kísérlet, mellyel ismét nagyot alkotott” – mondta a könyvbemutatón Gerhard Steidl, a kötetet gondozó kiadó vezetője. A 176 oldalas mű, minek címe magyarul „Végességről” (Vonne Endlichkait – keletporosz nyelvjárás szerint) rövid prózai részekből áll, és az ezekhez mellékelt rajzokból, versekből tevődik össze. A Spiegel kritikusa szerint azonban a munkának az elkülönült részek ellenére is van egy határozott, jól kivehető menete. Hozzáteszi azt is, hogy egy olyan idős ember nyugalma és letisztultsága érezhető benne, aki „már minden harcát megvívta”.
A mű nem véletlenül van tele rajzokkal is, és az sem véletlen, hogy Günter Grass ilyen sokrétű alkotást hagyott hátra: hiszen nemcsak író volt, élénken vetette bele magát a festészetbe, szobrászatba, grafikába. Sőt, mit több, pályáját szobrászként és grafikusként kezdte, csak kicsivel később, de ezekkel párhuzamosan kezdett el írással foglalkozni a művészetek modern polihisztora.
Grass egyébkánt Gdanskban született (egykor Danzig), 1927-ben. Hatalmas és komoly életművét 1999-ben Nobel-díjjal is elismerték, azonban 2006-os, hatalmas vihart kavaró bejelentése miatt többen is követelték, hogy adja azt vissza. Grass ugyanis beismerte, hogy a második világháborúban Waffen SS tagként tevékenykedett, de állítása szerint a háborút ő egyetlen lövés leadása nélkül vészelte át. A bejelentés miatt felkavart porfelhőben elsősorban a különböző hitközösségek és szervezetek emelték fel szavukat, de több író is erősen kritizálta, hogy vallásával hatvanegy évet várt (miközben Grass műveiben oly hevesen hangsúlyozza a múlttal való szembenézést). Ettől az affértól eltekintve – sőt, tulajdonképpen ezzel együtt is – Günter Grass irodalmi és képzőművészeti nagysága vitathatatlan. Már az első műve (A bádogdob) meghozta neki a világsikert, és mindez az idén áprilisban bekövetkezett haláláig töretlen maradt. Nyolcvanhét éves korában, Lübeckben hunyt el.
A göttingeni Steidl kiadó szerint nem lehet azzal számolni, hogy előkerül egy újabb mű a Grass-hagyatékból, de a naplóinak kiadása még hátra van.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból