Vagyok olyan Isten áldotta helyzetben, hogy evangélikusként Balassi Bálint istenes énekeit imádkozhatom énekelve gyülekezetünkben, hiszen a vitéz-költőnk versei bekerültek a Magyarországi Evangélikus Egyház által használt énekeskönyvbe. Balassi tehát mai napig élő költeményein keresztül, hitéből fakadó sorai mai is erősítik a Krisztusban hívőket. Dicsérlek énekkel címmel meg is jelent egy külön, csak az istenes versekből álló kötete, szép díszborításban, ahogy kell.

A Szent István Kiadó gondozásában és Nemeskürty István lektorálásában megjelent Balassi Bálint Istenes versek kötet természetesen nem az első ilyen, a költő vallásos témájú műveit már többször, több formában is megjelentették. A most bemutatandó könyv több szempontból is érdemes a figyelemre. A költő születésének négyszázhatvanadik, halálának négyszázhuszadik évfordulóját ünnepelendő, tavaly kiadott kötet külleme kifejezetten vonzó, a speciális bársony borításra süllyesztetten nyomatott ezüst betűk és egy – nekem az említett egyszerű protestáns kivitelezést idéző – apró díszítés hirdeti a visszafogott eleganciát, a mindezeket védő átlátszó műanyag fólia is csillogós, stílusos védőréteg.
A tartalomhoz pedig a kötet elején egy kiadós esszé olvasható Kelényi István, az ELTE művelődéstörténet professzorától.  Itt olvashatjuk többek között Balassi vallásos témájú verseiről: „Szép magyar könyörgései a lélek mélyéből buzognak, vallásos-vallomásos hitből fakadnak. A hinni-akarás emelkedettségével szárnyal szava Teremtőjéhez kétségeiben is. Kéri, áldja meg, emelje fel őt, az Ő nagy jóvoltáért, bűnből, sebből, gyötrető szerelemből. Olykor a megváltó-Krisztus érdemeire hivatkozva, máskor a maga szerényen is hivalkodó nagy szerelmére…”
Emellett a kötet végén Eckhardt Sándor irodalomtörténész Vallás és poézis című tanulmánya is olvasható, sőt, a kiadvány szerkesztői egy szó-értelmezéseket, poétikai megjegyzéseket tartalmazó magyarázatokat is hozzárakott az összeállításhoz.
A két jeles tudósnak köszönhetően az imádságokként is értelmezhető Balassi énekek megismerése mellett az olvasó elmerülhet a magyar reneszánsz történetének részleteiben, a 16. századi história, kultúra, művészet, vallás- és hadtörténet számos fejezetében.
A könyvben három egységre osztva találjuk a vitéz-költő istenes költeményeit, a Tekints reám, a Szép könyörgésekkel és az Emelj fel című fejezetekben sorakozik fel a huszonegy imádság.
S mint azt a bevezetőben írtam, ezzel is igazolom én magam is, hogy a 16. századi költő énekei, Istent dicsérő sorai, fohászai a ma emberének is hathatós sorvezetői a Krisztushoz vivő úton.