Az antik Róma bevallja történetét
Se szeri, se száma, azoknak a könyveknek, kiadványoknak, melyek az örök várossal, Rómával foglalkoznak. A kiapadhatatlan téma fő forrása az olasz főváros történelme, szerteágazó szerepe. A sok megközelítés után most egy új változat látott napvilágot Kertész István tollából. A Regélő Róma a legnagyobb olasz történetíróktól merítve értékeli és meséli újra Róma históriáját.
Talán nem is volt olyan korszak a történelem során, amikor ne lett volna fontos Rómáról beszélni, könyvekben, képzőművészeti és filmes alkotásokban a város eredetét, regéit emlegetni, megidézni. Róma, mint egyfajta historiális origo ad folytonos támpontot Európa és a világ történelmének könnyebb megértéséhez. Kertész István Regélő Róma – Ez is történelem… című kötete a város létrejöttének idejébe viszi el az olvasót. Teszi ezt az ókori irodalmi nagyságok – többek között Líviusz, Plutarkhosz, Vergilius – segítségével.
Az álnaív olvasó persze gyorsan meg is kérdezheti, hogy mennyire lehet összevetni a regék, mondák világát a történelemtudomány adta leírásokkal, de aki már foglalkozott az ókori európai népek históriájával, annak tudnia kell, hogy e két dolog szorosan összefügg. Mi magyarok is könnyen megértjük ezt, ha elolvassuk őseink vándorlását követő honfoglalását és a csodaszarvas regéjét. Az antik irodalom fantasztikus mesélőkedvű, gazdag tárházzal bíró tréfamester, ha ezt elfogadjuk, akkor könnyedén illesztjük össze a történelmi mozaik képkockáit. A Regélő Róma is ebben segít, újabb részletek és összefüggések, új megvilágításokban kerülnek terítékre a Római Birodalom létrejöttének, fejlődésének, tündöklésének és hanyatlásának korszakaiból. A szerző műve újra megerősíti bennünk, olvasókban, hogy egy nép azonosságtudatához elengedhetetlenek a mesék, a regék, a nemzetté kovácsolódás történetének kissé talán túlszínezett, de mégis kedves epizódjai.
Az író már régóta ismert lehet az olvasóközönségnek, hiszen az 1980-as évektől kezdve majd harminc könyve jelent már meg az ókori Rómáról. A mostani színes, elbeszélő stílusban megírt munkáját az ókori hősök és csaták, Nagy Sándor hadinépe, görög-perzsa háborúk, ókori államférfiak, híres-hírhedt cézárok, antik sporthistóriák és ókori botrányok témái előzték meg.
Talán nem is volt olyan korszak a történelem során, amikor ne lett volna fontos Rómáról beszélni, könyvekben, képzőművészeti és filmes alkotásokban a város eredetét, regéit emlegetni, megidézni. Róma, mint egyfajta historiális origo ad folytonos támpontot Európa és a világ történelmének könnyebb megértéséhez. Kertész István Regélő Róma – Ez is történelem… című kötete a város létrejöttének idejébe viszi el az olvasót. Teszi ezt az ókori irodalmi nagyságok – többek között Líviusz, Plutarkhosz, Vergilius – segítségével.
Az álnaív olvasó persze gyorsan meg is kérdezheti, hogy mennyire lehet összevetni a regék, mondák világát a történelemtudomány adta leírásokkal, de aki már foglalkozott az ókori európai népek históriájával, annak tudnia kell, hogy e két dolog szorosan összefügg. Mi magyarok is könnyen megértjük ezt, ha elolvassuk őseink vándorlását követő honfoglalását és a csodaszarvas regéjét. Az antik irodalom fantasztikus mesélőkedvű, gazdag tárházzal bíró tréfamester, ha ezt elfogadjuk, akkor könnyedén illesztjük össze a történelmi mozaik képkockáit. A Regélő Róma is ebben segít, újabb részletek és összefüggések, új megvilágításokban kerülnek terítékre a Római Birodalom létrejöttének, fejlődésének, tündöklésének és hanyatlásának korszakaiból. A szerző műve újra megerősíti bennünk, olvasókban, hogy egy nép azonosságtudatához elengedhetetlenek a mesék, a regék, a nemzetté kovácsolódás történetének kissé talán túlszínezett, de mégis kedves epizódjai.
Az író már régóta ismert lehet az olvasóközönségnek, hiszen az 1980-as évektől kezdve majd harminc könyve jelent már meg az ókori Rómáról. A mostani színes, elbeszélő stílusban megírt munkáját az ókori hősök és csaták, Nagy Sándor hadinépe, görög-perzsa háborúk, ókori államférfiak, híres-hírhedt cézárok, antik sporthistóriák és ókori botrányok témái előzték meg.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból