Láthatta Mohamedet
Úgy tűnik, hogy a legrégebbi Korán-kéziratot találták meg brit kutatók a Birminghami Egyetem könyvtárában. Persze a szöveg nem túl terjedelmes, mindössze két pergamenlap, ám valószínűleg 600 körül keletkezett, azaz Mohamed próféta (570-632) idejéből való.
A lapokra tintával, régi arab írással jegyezték fel a Korán 18-20. szúráját, vagyis fejezetét. „Az a személy, aki ezt szöveget írta akár ismerhette is Mohamed prófétát” - fogalmazott a BBC-nek David Thomas a Birminghami egyetem vallástörténeténész professzora. „A szerző láthatta a prófétát, talán hallotta prédikálni, esetleg ismerte személyesen, és ez tényleg megrázó erejű gondolat.”
Az egyetem szerdán kiadott közleménye szerint a – az Oxfordi Egyetemen laboratóriumában elvégzett radiokarbon elemzés után – 95,4 százalékos a valószínűsége annak, hogy a kézirat 568 és 645 között keletkezett. Az ősi írás így akár abból az időből is származhat, amikor Mohamed próféta (570-632) élt, ezzel a muzulmán szent könyv egyik legrégibb kéziratának számíthat.
„A felfedezés sokat segíthet a Korán történetének tanulmányozásában. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy városunkban ilyen fontos történelmi dokumentumot őrizhetünk” – hangsúlyozta Susan Worrall, a Birminghami Egyetem Cadbury kutatókönyvtárának vezetője. Hasonlóan nyilatkozott Muhammad Afzal, a birminghami központi mecset imámja: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ez az egyedülálló kézirat éppen itt került elő. Minden muszlim számára fontos ez a kézirat, hiszen az iszlám korai szakaszába vezet vissza bennünket.”
A töredék egyébként a Cadbury Research közel-keleti kézirat-gyűjteményből került elő, amely hajdani támogatójáról, egy viktoriánus-kori üzletemberről Edward Cadbury-ről kapta nevét. A gyűjtemény anyagának rendezése során tűnt fel a kutatóknak, a most felfedezett ősi pergameneket egy hasonló, de a hetedik század második feléből származó Korán-kézirattal kötötték egybe. Nyilván tévedésből.
A lapokra tintával, régi arab írással jegyezték fel a Korán 18-20. szúráját, vagyis fejezetét. „Az a személy, aki ezt szöveget írta akár ismerhette is Mohamed prófétát” - fogalmazott a BBC-nek David Thomas a Birminghami egyetem vallástörténeténész professzora. „A szerző láthatta a prófétát, talán hallotta prédikálni, esetleg ismerte személyesen, és ez tényleg megrázó erejű gondolat.”
Az egyetem szerdán kiadott közleménye szerint a – az Oxfordi Egyetemen laboratóriumában elvégzett radiokarbon elemzés után – 95,4 százalékos a valószínűsége annak, hogy a kézirat 568 és 645 között keletkezett. Az ősi írás így akár abból az időből is származhat, amikor Mohamed próféta (570-632) élt, ezzel a muzulmán szent könyv egyik legrégibb kéziratának számíthat.
„A felfedezés sokat segíthet a Korán történetének tanulmányozásában. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy városunkban ilyen fontos történelmi dokumentumot őrizhetünk” – hangsúlyozta Susan Worrall, a Birminghami Egyetem Cadbury kutatókönyvtárának vezetője. Hasonlóan nyilatkozott Muhammad Afzal, a birminghami központi mecset imámja: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ez az egyedülálló kézirat éppen itt került elő. Minden muszlim számára fontos ez a kézirat, hiszen az iszlám korai szakaszába vezet vissza bennünket.”
A töredék egyébként a Cadbury Research közel-keleti kézirat-gyűjteményből került elő, amely hajdani támogatójáról, egy viktoriánus-kori üzletemberről Edward Cadbury-ről kapta nevét. A gyűjtemény anyagának rendezése során tűnt fel a kutatóknak, a most felfedezett ősi pergameneket egy hasonló, de a hetedik század második feléből származó Korán-kézirattal kötötték egybe. Nyilván tévedésből.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból