Let’s kifli!
Slágertéma lett a boldogulását nyugati országokban kereső magyar fiatal. A mai húszas, harmincas nemzedék jelentős része Londonban, illetve Nagy Britannia más településein találta meg szerencséjét. A felkapott téma kínálta magát, volt, aki le is csapott rá, mint például Kovács Eszter. Könyve, a Let’s kifli! máris népszerű olvasmány.
S nemcsak, hogy slágertéma, de egy korszak ikonikus alakja lett a külföldön dolgozó magyar fiatal. Bár mivel most Európában úgy is nagy a jövés-menés, a magyar jelzőt el is hagyhatnánk. Ugyanakkor Kovács Eszter Let’s kifli! című regénye marad a magyar látásmódnál. A kötet főhőse egy lány, aki Londonba illetve vonzáskörzetébe tett, munkával, megélhetéssel kapcsolatos útjairól mesél az olvasónak. A Let’s kifli! amolyan zsáner kórkép, egyszerre vicces, egyszerre tanulságos, egyszerre szomorú és egyszerre kedves, megható, bájos, izgalmas, szeretnivaló. És persze a „lány”-nyal is hasonlók történnek,mint, amit már sokan megismerhettek, akik hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgoztak: elsőre és másodikra is furcsa bennszülött szokások, érthetetlen logikájú közlekedési rendszerek, sajátságos, a tankönyvekben nem található szóhasználatok, meglepő ízvilágú helyi ételek, a miénktől eltérő döbbenetes világlátás, időjárás, erkölcsi megközelítés, kulturális bábeli zűrzavar, kifigyelhetetlen és megszokhatatlan szokásjogok, megrökönyödést okozó hagyományok, kurta-furcsa lokális divatdiktátumok és a többi, és a többi. A Let’s kifli e fenti felsorolásánál is többet fejt fel, mélyebbre ás. A lehető leghétköznapibb emberi kapcsolatsablonok újraértelmezésétől egészen a világraszóló barátságokig, szerelmekig megy. Aki ma magyar fiatal, az – no, hát mondjuk ki azért legalább egyszer – igenis kemény anyagból lett gyúrva, hiszen például a világ oly sok helyén megállja a helyét, pedig ott is – tehát ez esetben Londonban – ugyanazt csinálja, mint itthon, vagyis dolgozik, bulizik, barátkozik, szerelmesként tobzódik drága érzelmekben. Úgy tűnik, hogy Európának, ahogy Ady Endre és Kassák Lajos idejében is, úgy most is van romantikája, idilli miliője, felfedezni és felfedni való kincsestára. Mi magyarok meg jó kincsfejtők vagyunk, ez már biztos.
S nemcsak, hogy slágertéma, de egy korszak ikonikus alakja lett a külföldön dolgozó magyar fiatal. Bár mivel most Európában úgy is nagy a jövés-menés, a magyar jelzőt el is hagyhatnánk. Ugyanakkor Kovács Eszter Let’s kifli! című regénye marad a magyar látásmódnál. A kötet főhőse egy lány, aki Londonba illetve vonzáskörzetébe tett, munkával, megélhetéssel kapcsolatos útjairól mesél az olvasónak. A Let’s kifli! amolyan zsáner kórkép, egyszerre vicces, egyszerre tanulságos, egyszerre szomorú és egyszerre kedves, megható, bájos, izgalmas, szeretnivaló. És persze a „lány”-nyal is hasonlók történnek,mint, amit már sokan megismerhettek, akik hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgoztak: elsőre és másodikra is furcsa bennszülött szokások, érthetetlen logikájú közlekedési rendszerek, sajátságos, a tankönyvekben nem található szóhasználatok, meglepő ízvilágú helyi ételek, a miénktől eltérő döbbenetes világlátás, időjárás, erkölcsi megközelítés, kulturális bábeli zűrzavar, kifigyelhetetlen és megszokhatatlan szokásjogok, megrökönyödést okozó hagyományok, kurta-furcsa lokális divatdiktátumok és a többi, és a többi. A Let’s kifli e fenti felsorolásánál is többet fejt fel, mélyebbre ás. A lehető leghétköznapibb emberi kapcsolatsablonok újraértelmezésétől egészen a világraszóló barátságokig, szerelmekig megy. Aki ma magyar fiatal, az – no, hát mondjuk ki azért legalább egyszer – igenis kemény anyagból lett gyúrva, hiszen például a világ oly sok helyén megállja a helyét, pedig ott is – tehát ez esetben Londonban – ugyanazt csinálja, mint itthon, vagyis dolgozik, bulizik, barátkozik, szerelmesként tobzódik drága érzelmekben. Úgy tűnik, hogy Európának, ahogy Ady Endre és Kassák Lajos idejében is, úgy most is van romantikája, idilli miliője, felfedezni és felfedni való kincsestára. Mi magyarok meg jó kincsfejtők vagyunk, ez már biztos.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból