Életének nyolcvanötödik évében, kedden, New Yorkban meghalt Edgar Lawrence Doctorow amerikai író. A tüdőrákban szenvedő szerző halálhírét a The New York Times jelentette.

Doctorowot a legjelentősebb kortárs amerikai írók között tartották számon. Világhírnevét az 1975-ben megjelent Ragtime című regényének köszönheti. Ez a műve 1979-ben magyarul is megjelent. Népszerű regényei között van a Vöcsök-tó (1980), a Világkiállítás (1985), valamint a Billy Bathgate, a gengszterinas (1988).
Két könyvéért is megkapta a PEN/Faulkner-díjat, a Világkiállításért a Nemzeti Könyvdíjat, 2012-ben pedig az amerikai Nemzeti Könyvalapítvány életműdíjával is kitüntették.
Doctorow világhírű regénye, a „Ragtime lüktet”, szaggatott ritmusával, káprázatosan színes kavalkádjával mindvégig lebilincseli az olvasót. Számtalan történet szövi keresztül-kasul egymást, némelyik drámai, mint a korabeli amerikai sajtó által máris az évszázad bűntényének nevezett eset (noha még csak 1906-ot írnak), amikor a különc milliomos Henry K. Thaw egy rendezvényen az úri közönség előtt lövi főbe háromszor Stanford White-ot, felesége egykori szeretőjét, a hírneves építészt, vagy mint a fekete zongorista becsületbeli ügye, aki Kolhaas Mihályként követel elégtételt megpocsékolt Ford T-modelljéért, s maga veszi kezébe a törvényt.
A képzelt személyek és a valóságos történelmi alakok megelevenedő panoptikuma nemcsak a kort, az erkölcsök és eszmények változását idézi elénk, hanem egy roppant szórakoztató „alternatív történelmet” is, amelyben Freud és Jung végigcsónakáznak a Szerelem alagútján; Peary álló nap ide-oda csoszog a jégen, mert képtelen meglelni azt a pontot, amelyre rámondhatná, hogy az az Északi-sark; Henry Ford elárulja Pierpont Morgannak, hogy egy huszonöt centes könyvből tudta meg mindazt, ami a lelkét megnyugtatja; Ferenc Ferdinánd főherceg pedig gratulál a legendás szabadulóművésznek Harry Houdininak a repülőgép feltalálásához…
A „Ragtime”-ot az Oscar-díjas cseh származású rendező, Milos Forman varázsolta hasonlóan csodálatos filmmé.